Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1944

10. 1944. június 27. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 299

4U (5) Az (1) bekezdés értelmében engedélyezett nevelési járadékot annak a hónapnak a végével kell megszüntetni, amelyben a (3) és a (4) bekezdések értelmében megállapítható, hogy az árva tanulmányait eredménnyel nem folytatja, vagy amely hónapban az igazolásra megszabott határidő lejár anélkül, hogy az árva tanulmányainak eredményes folytatását igazolná. 29. §. A nevelési járadék megszüntetése. (1) A nevelési járadékot az árva 18., illetve 24. életévének a betöltése előtt meg kell szüntetni: 1. ha az árva meghalt; 2. ha engedély nélkül állandóan külföldön tartózkodik (8. §.); 3. ha magyar állampolgárságát elvesztette ; 4. ha nagykorosúsították; 5. ha házasságot kötött; 6. ha köz megbotránkozást okozó erkölcstelen életet folytat; 7. ha bűntett miatt, vagy nyereségvágyból, vagy az állami, vagy a társadalmi rend ellen elkövetett vétség miatt szabadságvesztésre jogerősen elítélték; 8. ha a bíróság a 7. pontban meg nem jelölt cselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélte ; 9. ha ellátottnak kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdésben az 1., 4., 5. és 7. pontok alatt felsorolt esetekben a nevelési járadékot végleg meg kell szüntetni; a 2., 3. és 6. pontok alatt felsorolt esetekben a megszüntetés csak az ok megszűnéséig tart és az ok megszűnését követő hónap 1. napjától kezdődően a nevelési járadékot ismét folyósítani kell; a 8. pont alatt meghatározott esetben a megszüntetés a szabadságvesztés tartamára terjed; a 9. pont esetében a 30. §. rendelkezései az irányadók. (3) Az (1) bekezdésben a 2., 3., 6., 7. és 8. pontok alatt megjelölt esetekben az árvák további ellátását 116/1931. kgy. számú szabályrendelet értelmében és az ebben meghatározott ellátás mértéke szerint kell megállapítani. (4) Az özvegyi járadéknak bármily okból való megszüntetése vagy felfüggesztése a nevelési járadékot sem meg nem szünteti, sem föl nem függeszti. 30. §. Az árva ellátottságának, az esetei. (1) Az árvát ellátottnak [29. §. (1) bekezdés 9. pont] kell tekinteni, ha: 1. önálló kereseti tevékenységet fejt ki és ebből a székesfőváros által mindenkor fizetett legkisebb napszámbér havi értékét elérő jövedelme van; 2. akár közszolgálatban, akár magánszolgálatban olyan alkalmazást nyer, amelynek javadalmazása az 1. alatti havi értékhatárt eléri; 3. mint kolostorba vagy zárdába belépett szerzetes, vagy apáca ünnepélyes fogadalmat tesz; 4. nyilvános polgári tanintézetben, katonai tanintézetben, vagy bármilyen ellátást nyújtó, vagy nevelőintézetben olyan ingyenes helyre helyezték el, amelyben az ellátás értéke az 1. alatti havi értéket eléri; 5. olyan alapítvány élvezetébe jut, vagy olyan alapítványi helyen helyezték el, amelynek értéke az 1. alatti havi értéket eléri; 6. olyan iskolai vagy tanulmányi ösztöndíj élvezetébe jut, amelynek összege az 1. alatti havi értéket eléri; 7. kereskedőnél, iparosnál, vállalatnál mint inas, tanonc, növendék alkalmazást kap és összes fenntartási szükségleteit ellenszolgáltatás nélkül a munkaadó fedezi. (2) A nevelési járadékra való igényt nem érinti, ha az (1) bekezdés 4., 5., 6. és 7. pontjai alatt megjelölt ingyenes hely, alapítvány, alapítványi hely, vagy ösztöndíj, amelyet az árva élvez, családi természetű. (3) Ha az (1) bekezdésben felsorolt okok valamelyike bekövetkezett, a nevelési járadékot nem lehet kiutalni és ha azt már folyósították volna, a/ legközelebbi esedékesség időpontjával meg kell szüntetni. tanácsnok" y atpolgármester-h.einá a közgyűlés jegyzője/