Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1944

10. 1944. június 27. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 299

35 elhalálozás idejében történő nyugbérezés esetén a szabályrendelet értelmében nyugbér elmén igényelhetett volna. (2) Ha a férj elhalálozásakor nyugállományban volt, az özvegyi járadék megállapításánál a férj által élvezett nyugbér összege az irányadó. (3) Az özvegyi járadékot az alapul szolgáló összeg 50%-ában kell megállapítani. (4) Ha az özvegy férjénél több mint 20 évvel fiatalabb volt, özvegyi járadékát a 20 éves korkülönbséget meghaladó minden év után 4%-kal csökkenteni kell. A csökkentés legnagyobb mértéke az özvegyi járadéknak 40%-a. (5) Az elvált nőt a 12. §. (3) bekezdése értelmében megillető ellátás nem haladhatja meg annak a tartásdíjnak az összegét, amelynek fizetésére a férjet a birói ítélet kötelezte és nem lehet nagyobb annál az összegnél, amely mint özvegyi járadék volna az adott esetben megállapítható. (6) Ha az alkalmazott több elvált nőt hagyott hátra, ezek mindegyikének igénye van a tartásdíj összegéig ellátásra ; ezeknek az ellátásoknak együttes összege azonban nem lehet nagyobb annál az összegnél, amely mint özvegyi járadék volna az adott esetben megállapítható. Ha a tartásdíjaknak együttes összege az özvegyi járadékként megállapítható összeget meghaladja, az elvált nők ellátásának összegét arányosan csökkenteni kell. Ha ugyanabból az özvegyi járadékból ellátásban részesülő elvált nők száma csökken, a többiek ellátásának összegét arányosan emelni kell. Az így kiadódó ellátási összegek sem lehetnek azonban nagyobbak a tartásdíjnál. (7) Ha az alkalmazott halálakor az ellátásra jogosult elvált nőn kívül özvegyi járadékra jogosult özvegyet is hagyott hátra, az elvált nőt ennek a §-nak értelmében megállapítható özvegyi járadékból csak annak 40%-a erejéig illeti meg ellátás. Ez az ellátás sem lehet azonban nagyobb, mint az elvált nő által élvezett tartásdíj; a megmaradó összeget az özvegynek kell kiutalni. (8) Ha az alkalmazott halálakor több ellátásra igényjogosult elvált nőt és ezek mellett özvegyet is hagyott hátra, az elvált nők az özvegyi járadéknak ugyancsak 40%-áig tarthatnak igényt ellátásra, amelyben a (6) bekezdés értelmében részesülnek. (9) Ha az elvált nő(k) részéről igényelhető ellátási összeg(ek) az özvegyi járadék 40%-át nem éri(k) el, a fennmaradó összeget az igényjogosult özvegy részére kell kiadni. (10) Az özvegyi járadék megszüntetése esetén, vagy az ellátásra igényjogosult elvált nők számának a csökkenésével ennek a §-nak a vonatkozó bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni. 15. §. Újabb özvegység. (1) Ha az ellátásra igényjogosult özvegy ismét a székesfőváros szolgálatában lévő alkalmazotthoz megy férjhez, újabb özvegysége esetén — ha ezzel kapcsolatban is igényjogosult — az özvegyi járadékot annak az elhunyt férjnek a szolgálata alapján kell megállapítani, amelyiknek a szolgálata után az özvegy részére kedvezőbb ellátás biztositható. (2) Ha az özvegy korábban élvezett özvegyi járadékát megváltotta [17. §.(!) bekezdés 4. pont], az özvegyi járadékot csak az újabban kötött házasság alapján igényelheti 16. §. Az alkalmazott özvegy igénye. (1) Az az özvegy, aki a székesfőváros szolgálatában van és férje után ennek a szabályrendeletnek alapján özvegyi ellátásban részesül, szolgálatának tartama alatt özvegyi járadékának csak a felét kaphatja. (2) Az az özvegy, akinek férje után ennek a szabályrendeletnek értelmében özvegyi járadékra, saját szolgálata alapján pedig a székesfővárostól akár ennek, akár más ellátást biztosító szabályrendeletnek (szerződésnek, határozatnak) alapján ellátásra volna igénye, csak a magasabb összegű ellátást kaphatja teljes összegében, a kisebbik ellátásnak pedig csak a felében részesülhet.