Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1943

10. 1943. december 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 466 - Szabályrendelet

1943 december 17-iki közgyűlés. 466. szani. elő lehet terjeszteni, amelyet az elsőfokú hatóság — indokaival együtt — röviden jegyzőkönyvbe foglal és erről az ellenfelet (t. ügyészt) azzal értesíti, hogy a jegyzőkönyvet nyolc nap alatt megtekintheti és észrevételeit írásban benyújthatja. Ha a kézbesítés, vagy az értesítés nem sikerül, ez az eljárást nem akasztja meg. (4) A fegyelmi határozatot az alkalmazott terhére akkor is meg lehet változtatni, ha az ellen egyedül ő élt fellebbezéssel. 101. §. A fegyelmi büntetés erkölcsi hatálya. (1) A jogerőre emelkedett fegyelmi büntetést az alkalmazott személyi táblázatába be kell jegyezni. (2) A rosszalás erkölcsi hatálya egy év alatt, a pénzbüntetésé két év alatt, az előlépés elvonásáé három év alatt szűnik meg és annak megszűntét az alkalmazott személyi táblázatában fel kell jegyezni. (3) Amíg a fegyelmi büntetés erkölcsi hatálya tart, az alkalmazott jutalomban nem részesíthető. (4) A szolgálattól fegyelmi határozattal felmentett vagy hivatalvesztéssel büntetett alkalmazottra nézve az 1929: XXX. t.-c. 92. §. (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. 102. §. Elévülés. t (1) Az elévülés kizárja a fegyelmi eljárás megindítását a cselekmény elkövetésétől, vagy a mulasztástól számított három év multán. Ha azonban a fegyelmi vétség olyan súlyos, hogy szolgálattól felmentés-, vagy hivatalvesztés-büntetést vonhat maga után: tíz év multán. (2) Ha a fegyelmi vétség valamely büntetőtörvénybe is ütközik, az elévülés időtartama nem lehet rövidebb annál, mint aminőt a büntetőtörvény az illető bűncselekményre megállapít. (3) A fegyelmi eljárás bármikor megindítható olyan bűncselekmény miatt, amelyet az alkalmazott 24. életévének betöltése után nyereségvágyból, vagy aljas indokból követett el. Ez a rendelkezés irányadó arra az alkalmazottra is, akit az 1921: III. t.-c. 1—8. §-ába ütköző bűncselekmények valamelyike miatt ítélnek el. (4) Az elévülést félbeszakítja a fegyelmi vagy a felügyelő hatóságok valamelyikének a fegyelmi vétség miatt az alkalmazott ellen irányzott határozata vagy intézkedése. A határozat vagy intézkedés napján azonban az elévülés újra kezdődik. (5) Az elévülés kizárja a fegyelmi büntetés végrehajtását a fegyelmi büntetést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három év multán; de az elévülést félbeszakítja az illetékes hatóságnak a fegyelmi büntetés végrehajtására irányzott bármely cselekménye. A szolgálattól felmentés-, vagy hivatalvesztésbüntetés végrehajthatósága azonban nem évül el. 103. §. Eljárás bűncselekmény esetében. (1) Ha a fegyelmi eljárást olyan cselekmény vagy mulasztás miatt rendelték el, amely valamely hivatalból üldözendő bűncselekmény tényálladékát is kimeríteni látszik, a fegyelmi ügyben eljáró hatóság köteles erről a kir. ügyészséget vagy járásbíróságot — a bűnvádi eljárás megindításához szükséges adatok közlése mellett — azonnal értesíteni. (2) Ha a fegyelmi vétség tényálladéka a bűnvádi eljárástól függetlenül is megállapítható és olyan súlyos, hogy miatta hivatalvesztésbüntetést kell alkalmazni, a fegyelmi eljárást a bűnvádi eljárásra tekintet nélkül be lehet fejezni. Ellenkező esetben a fegyelmi eljárást a bűnügy jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. (3) Ha a büntetőbíróság jogerős megszüntető határozatot, vagy felmentő ítéletet hozott, ez nem állja útját annak, hogy a fegyelmi hatóság az alkalmazottat ugyanazon cselekmény vagy mulasztás miatt fegyelmi büntetéssel sújtsa.