Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1943

6.2 1943. június 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 235

1943 június 30-iki közgyűlés. 235. szám. (2) A székesfővárost képviselő polgármester, alpolgármesterek, ügyosztályvezető (helyettese), továbbá az üzemvezető (helyettese), a céget a cégjegyzésre vonatkozó toldat nélkül, míg a többi cégjegyzésre jogosult »per procura« (pp.) toldattal jegyzi. (3) Az (1) bekezdésben felsoroltak cégjegyzési jogosultságát a kereskedelmi cégjegyzékbe be kell vezettetni. (4) A cég jegyzése akként történik, hogy a bárki által írt, vagy nyomtatott, vagy cégbélyegzővel az iratra vezetett cégszöveget két cégjegyzésre jogosított cégszerűen aláírja. 4. §• Az üzem helye. (1) Az üzem telephelye : Budapest. (2) Az (1) bekezdésben említett telephelyen, mint'főtelepen kívül, a törvényhatósági bizottság engedélyével fióktelepek is felállíthatók (12. §. 12. pont). A törvényhatósági bizottságnak ilyen értelmű elhatározásait az 1931 : XXI. t.-c. 34. §-ában foglaltaknak alapján — az iparügyi és pénzügyminiszter úrral egyetértésben — adandó engedélyezés végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz kell felterjeszteni. (3) Ha az üzem a székesfőváros területén kívül állít fel fióktelepet, a céget a fióktelepre illetékes törvényszéknél is be kell jegyeztetni. 5. §• Az üzem vagyonkezelése. (1) Az üzem vagyonát a székesfőváros többi vagyonától elkülönítve, a kereskedelmi üzleteknél szokásos szabályok szerint kell nyilvántartani és kezelni (1930. évi XVIII. t.-c. 87. §. (5) bekezdés). (2) Az üzem részére esetleg szükséges beruházási és forgótőkét a székesfőváros pénzkészleteiből csak kölcsönként lehet folyósítani, vagy erre a célra külön kölcsönt kell felvenni (12. §. 8. és 9. pont). (3) Az üzem a kezelésébe átadott vagyon értékét, a kölcsönként kapott beruházási és forgótőkét — hacsak a törvényhatósági bizottság közgyűlése kifejezetten másként nem rendelkezik — törleszteni és azok után megfelelő kamatot fizetni köteles (1930. évi XVIII. t.-c. 87. §. (6) bekezdés). 6. §Pénzkészletek gyümölcsöztetése. (1) Az üzem nem tarthat pénztáraiban nagyobb pénzkészletet, mint amennyi legfeljebb 3 napi készpénzkiadásainak zavartalan ellátására előreláthatólag szükséges. Az ezt meghaladó pénzkészletet gyümölcsöztetni kell (12. §. 13. pont, 13. §. 9. pont, 14. §. (7) bekezdés 7. pont, — 1930: XVIII. t.-c. 71. 8. (2) bekezdés, — 1934: XII. t.-c. 18. §. (2) bekezdés). (2) A székesfőváros az üzem készpénzfeleslegeit szükség esetén igénybevehetj. Ezt azonban kölcsönnek kell tekinteni és utána a mindenkori betéti kamatlábnak megfelelő kamatot kell fizetni. Az így igénybevett összegek csak ideiglenes kisegítésre szolgálhatnak s azokat egy éven belül vissza kell téríteni. Az igénybevételt az üzemvezető meghallgatásával a polgármester engedélyezi, a törvényhatósági bizottság közgyűlésének azonban utólag be kell jelentenie (13. S. 6. pont, — 1930: XVIII. t.-c. 74. §. (1) bekezdés, — 1934: XII. t.-c. 19. §.). (3) Amennyiben a székesfőváros az üzem készpénzvagyonából egy évnél hosszabb időre szóló, vagy az 1930: XVIII. t.-c. 74. §-ának (1) bekezdésében megjelölt 500.000 pengős keretet meghaladó kölcsönt kíván felvenni, a kölcsön felvételéhez a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozata szükséges (12. §.11. pont, — 1930: XVWt.-c. 74. §. (2) bekezdés).