Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1943

6.2 1943. június 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 235

1943 június 30-iki közgyűlés. 235. szám. vezető meghallgatásával a polgármester engedélyezi, a törvényhatósági bizottság közgyűlésének azonban utólag be kell jelentenie (13. §. 6. pont, — 1930: XVIII. t.-c. 74. §. (1) bekezdés, — 1934: XII. t.-c. 19. §.). (3) Amennyiben a székesfőváros az üzem készpénzvagyonából egy évnél hosszabb időre szóló, vagy az 1930: XVIII. t.-c. 74. fának (1) bekezdésében megjelölt 500.000 pengős keretet meghaladó kölcsönt kíván felvenni, a kölcsön felvételéhez a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozata szükséges (12. §.11. pont, — 1930 : XVIII. t.-c. 74. §. (2) bekezdés). 7- §• Költségvetés. (1) Az üzem várható üzletmenetéről évenkint költségvetést kell készíteni. (12. §. 5. pont, 13. §. 5. pont). A költségvetési év mindig megegyezik a községi háztartás költségvetési évével. (2) A költségvetésben elő kell irányozni a várható összes kiadásokat, ezek között a rendes fenntartás költségeit, az üzem kezelésébe átadott vagyon, valamint a kölcsöntőkék törlesztésére és kamataira, a tartalékok (alapok) javadalmazására (8. §.), a behajthatatlan követelések leírására előreláthatóan szükséges Összegeket, továbbá a bevételek terhére tervbévett beruházások költségeit, valamint a várható összes bevételeket. A kiadások és bevételek egybevetése után mutatkozó felesleg a községi háztartás terhéhez való hozzájárulásként irányzandó elő, míg az esetleges hiány fedezetéről az e célra létesítendő céltartalék (8. §. (6) bekezdés) terhére, ilyen tartalék hiányában pedig a községi háztartás költségvetésében kell gondoskodni. (3) A költségvetést a polgármester által megszabott időpontra kell elkészíteni és a polgármesterhez beterjeszteni. (4) Az üzem költségvetését a polgármester az üzemvezető útján hajtja végre (13. §. 7. pont, 14. §. (7) bekezdés 4. pont, — 1934: XII. t.-c. 20. §.). 8. §. Rendes fenntartási költségek. Tartalékok. (Alapok.) Értékcsökkenés. Újítás. (1) A költségvetésben rendes fenntartás címén előirányzott összeg (7. §. (2) bekezdés) terhére csak azok a kiadások számolhatók el, amelyek a beruházott vagyontárgyak üzemképes, használható állapotban való fenntartásához szükségesek. A szükséges alkatrészek pótlása is a rendes fenntartás keretébe tartozik (1930: XVIII. t.-c. 87. §. (8) bekezdés). (2) A vagyontárgyak (épületek, gépek, felszerelések, berendezések stb.) értékének csökkenését, valószínű élettartamuk alapján az egyes évekre egyenletesen elosztva, az üzemi bevételekre való tekintet nélkül, kiadásként kell elszámolni, vagyis leírni. Az így gyűjtött tartalék csak a leírt vagyon pótlására használható fel. (3) Az értékcsökkenés leírásának évi mértékét csökkenteni lehet a beruházásokra fordít ott kölcsönök törlesztésének évi összegével. Bizonyos esetekben figyelembe lehet venni azokat a vagyonszaponilatként jelentkező beruházásokat is, amelyeket az üzem a folyó bevételek terhére valósít meg. (4) Ha az értékcsökkenés leírására az üzemnek fedezete nincsen, a megfelelő fedezetről a zárószámadás megállapításakor a törvényhatósági bizottság közgyűlésének kell gondoskodnia (10. §., 12. §. 6. pont). (5) A rendes fenntartáson kívül a beruházott vagyon kiegészítésére, továbbá olyan beszerzésekre és munkálatokra, amelyek az üzem gazdaságos működését elősegítik, biztonságát növelik, újítási tartalékot létesíteni és azt az üzleti eredményhez mérten gyarapítani kell. Az újítási tartalékalapot csak olyan mértékben lehet javadalmazni, amint azt az üzem jövedelmezősége a kiadások teljesítése után lehetővé teszi. (6) A rendes tartalék a jövőben felmerülhető veszteségek fedezésére szolgál és csak az előirányzott feleslegen felül évenkint elért tiszta nyereségből létesíthető, illetve gyarapítható (10. §.).