Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1943

1. 1943. január 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1 - 2 - 3 - 4 - 5 - 6

1943 január 29-iki közgyűlés. 1—6. szám. Szentjóby-Staub Elemér Szepessy Albert Szilvássy István Tarr Béla Tauffer Gábor dr. törvényhatósági bizottsági tagok. Temesváry László Terbócz Imre. Toperczer Ákosné Tóth József Tobler János Ugrón Gábor dr. Várady János Viczián István dr. Wellisch Andor Wenczel Árpád dr. !1. Dr. Homonnay Tivadar főpolgármester-elnök a rendes közgyűlést 16 óra 30 perckor megnyitja és a megjelenteket szívélyesen üdvözli. !2. Elnök javaslatára a jegyzőkönyv hitelesítésére Diószeghy János, Fülöp Gyula, Pásztor Imre és Tóbler János bizottsági tagokat küldi ki a közgyűlés. !3. Elnök bejelenti, hogy távolmaradásukat kimentették: dr. Cselényi Pál, dr. Csilléry András, Kasics Margit, Molnár László, dr. Szőke Gyula, vitéz Tóthy János és Zsitvay Tibor bizottsági tagok. !4. Dr. Orbay Dénes tanácsnok a következő átiratot olvassa fel: Magyarország Kormányzójának Kabinetirodája A Kabinetiroda Főnöke 6800/1942. sz. N A Kormányzó Ür Ő Főméltósága. a névünnepe alkalmából Méltóságod által a saját, valamint Budapest székesfőváros törvényhatósága nevében kifejezésre juttatott jóleső szerencsekívánatokért meleg köszönetét nyilvánítja. Van szerencsém Méltóságodat felkérni, hogy ezt a székesfőváros törvényhatósági bizottságának tudomására hozni szíveskedjék. Budapest, 1942. évi december hó 17. napján. Uray s. k. !5. Elnök bejelenti, hogy dr. Zsitvay Tibor bizottsági tag levélben mondott köszönetet a törvényhatósági bizottságnak azért a bizalomért, mellyel őt örökös bizottsági taggá megválasztotta. !6. Elnök a következő beszédet intézi a közgyűléshez: »Igen tisztelt Törvényhatósági Bizottság! Az Országos Rákóczi Szövetség fenkölt elgondolású kezdeményezésének és ugyanakkor, úgy hiszem, mindnyájunknak igaz magyar szíve sugallatának teszek eleget, mikor az 1943. évi első rendes közgyűlésen Zrinyi Ilona születésének 300. évfordulója előtt, a nagy magyar fejedelemasszony emlékének hódolok. Különös jelentőséget ad a közelgő jubileumi ünnepségeknek az a tény, hogy épp a küzdelmes magyar múlt egyik legdicsőbb női alakja az, akinek 300. születése évfordulóján a hálás utókor csodálattal és kegyeletteljes megemlékezéssel adózik, mert a napjainkban dúló véres háborúban is igen nagy szerep jut az áldozatoséletű magyar nőknek, akik a szenvedés, harc, önfeláldozás, hűség és bátor kitartás örök példaképeként tekintenek fel Zrinyi Ilona magasztos alakjára és erőt merítenék lángoló lelkének a szenvedések és megpróbáltatások éjszakáit is beragyogó visszfényéből. Zrinyi Ilona, aki büszke volt magyarságára és a magyar nemzetért kész volt minden áldozatra, élénk figyelemmel kísérte a Thököly-féle szabadságharc minden mozzanatát. Amikor a magyar szabadságharc ügye hanyatlásnak indult, gyermekeivel együtt Munkács várába zárkózott és 1685-től 1688-ig, három éven át I. Lipót császár hadai ellen kitartó hősiességgel védte. Zrinyi Ilona élete ezidőtől fogva ismét a szenvedések sorozata. Száműzetésben, Kisázsiában hunyt el 1703. évi február hó 18.-án. Élete a hűséges feleség, a szerető anya, a magyar hazáért mindent feláldozó honleány élete volt.