Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

1. 1942. január 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályzat

1942 január 30-iki közgyűlés. 48. szám. 77 feltüntetett összegeknek megfelelő, az 1931 : XXVI. t.-c. 5. §-a alapján kibocsátott, érvényben lévő kormányrendeletekben megállapított százalékos csökkentések figyelembevételével kiszámított alapfizetéseket, illetve lakáspénzeket tüntetik fel. (4) Az alkalmazott a székesfőváros törvényhatóságának hatóságától, hivatalától, intézetétől, intézményétől csak egyféle címen jogosult lakáspénzre. Ha az alkalmazottnak többféle címen lenne lakáspénzre igénye, ezek közül csak a magasabb összegű lakáspénzt lehet kifizetni. (5) Ha a lakáspénzben (természetbeni lakásban) részesülő alkalmazottnak vele közös háztartásban élő felesége is részesül a székesfőváros törvényhatóságának hatóságától, hivatalától, stb.-től illetmény vagy ellátáskép lakáspénzben (természetbeni lakásban), a kétféle címen járó lakáspénz közül csak a nagyobbik összegű lakáspénzt lehet teljes egészében kifizetni, a kisebbik összegűt ellenben csak felerészben. (6) Ha a házastársak közül az egyik természetben kap lakást, a másik házastárs lakáspénzét kell a kisebbik összegű lakáspénz felével csökkenteni. Ha a házastársak egyenlő összegű lakáspénzre jogosultak, a feleség lakáspénzét kell a felével csökkenteni. (7) Azok az alkalmazottak, akik a szabályzat, illetve a családi pótlékra vonatkozó külön jogszabályok szerint legfeljebb két családtag után élveznek családi pótlékot, az azonos fizetési osztályokra, illetve fokozatokra megállapított kisebbik összegű lakáspénzre, akik ellenben kettőnél több családtag után élveznek családi pótlékot, a nagyobbik összegű lakáspénzre jogosultak. — Az alkalmazott, aki a magasabb összegű lakáspénzre az igényt már megszerezte, azt nem veszti el akkor sem, ha a magasabb lakáspénz élvezetére jogosító feltételekkel már nem rendelkezik, illetve a feltételek megszűnése után kinevezésben részesül vagy előlép. (8) Általában azok a tisztviselők akik az általános szak- és műszak felső tagozatához [2. §. (5) bekezdés l/a és 1/c pontok] tartozó állásokat töltenek be, az I. mellékletben az I—X. fizetési osztályokra megállapított fizetéseket és lakáspénzeket, akik a jogügyi szakhoz [2. §. (5) bekezdés l/e pont] tartozó állásokat töltenek b

e> a III—

X. fizetési osztályokra megállapított fizetéseket és lakáspénzeket, akik pedig az üzemorvosi szakhoz [2. §. (5) bekezdés l/f pont] tartozó állásokat töltenek be, a VI—IX. fizetési osztályokra megállapított fizetéseket és lakáspénzeket kapják. Azok a tisztviselők, akik az általános szak, illetve a műszak alsó tagozatához [2. §. (5) bekezdés 1/b és 1/d pontok] tartozó állásokat töltenek be, a IV—XI. fizetési osztályokra megállapított fizetéseket és lakáspénzeket kapják. (9) Az irodatisztek [2. §. (1) bekezdés B) pont] általában az I. mellékletben a VII—XI. fizetési osztályokra, az irodai kezelők pedig az A) és B) fizetési csoportokra megállapított fizetéseket és lakáspénzeket .kapják. (10) A mesterek és ellenörök |2. §. (5) bekezdés 2. pont| közül a 2. §. (5) bekezdésében a 2/a—c) pontokban felsorolt szakokhoz tartozó alkalmazottak általában a II. mellékletben az I—III. fizetési osztályokra, a 2jd—f) pontokban felsorolt szakokhoz tartozó alkalmazottak a III. fizetési osztályra megállapított fizetéseket és lakáspénzeket kapják. (11) A szaksegédszemélyzet [2. §. (5) bekezdés 3. pont] általában a IV mellékletben az 1—15. fizetési fokozatokra, a segédszemélyzet 2. §. (1) bekezdés E) pont] pedig az V. mellékletben az i 115. fizetési fokozatokra megállapított fizetéseket és lakáspénzeket kapják. , (P) A tisztviselő-gyakornokoknak [2. $. (I) bekezdés F) ponti általában az V. mellékletben megállapított fizetésekre és lakáspénzekre van igényük és pedig &i általános szak és a műszak felső