Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

10. 1942. december 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 555 - 556

'•• 1942 december 18-iki közgyűlés. 556. szám. 601 21. intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyeket más jogszabályok, vagy ezek alapján az illetékes szervek a hatáskörébe utalnak, valamint amelyek az igazgatás más szervének hatáskörébe nem tartoznak. (8) Amikor a késedelem az üzemnek súlyos anyagi vagy erkölcsi kárt okozhat, az üzemvezető a hatáskörét túlhaladó ügyekben saját felelősségére önállóan is intézkedhetik, köteles azonban intézkedéséről a polgármesternek haladéktalanul jelentést tenni. (9) Az üzemvezető köteles az üzemi választmány, illetve a választmány tagjai által az ülésben hozzá intézett kérdésekre szóbelileg, vagy a választmány határozata folytán írásbelileg minden olyan felvilágosítást megadni, amely szükséges arra, hogy a választmány általában az üzemvitelről, vagy az üzem körébe tartozó egyes ügyekről tájékozódjék ; ebből a célból a választmány kívánságára az üzleti könyvekben foglalt egyes bejegyzéseket a választmánynak bemutatni köteles (16. §. (5) bekezdés — 1934: XII. t.-c. 21. §. (9) bekezdés). 15. §. Az üzemi választmány szervezete és működése. (1) Az üzemi választmány hat tagból áll. Négy tagot a törvényhatósági bizottság közgyűlése saját tagjai közül, két tagot pedig külső szakértők közül választ; a külső szakértők közül az egyik tagot a törvényhatósági bizottság közgyűlése a polgármester által kijelölt egyének közül választja (12. §. 1. pont, 13. §. 1. pont, — 1934 : XII. t.-c. 21. §. (2) bekezdés). (2) Az üzemi választmány tagjává nem lehet kijelölni és nem lehet megválasztani olyan személyt, aki a székesfőváros üzemeivel versenyző vállalatnál (üzemnél, cégnél stb.) közvetlenül, vagy közvetve érdekelt (1934: XII. t.-c. 21. §. (3) bekezdés). Ha az érdekeltség később merült fel, a megbízást a megbízónak haladék nélkül vissza kell vonnia. (3) Az üzemi választmány tagjainak a megbízatása három évre szól. (1934. évi XII, t.-c. 21. §. (2) bekezdés). (4) Az üzemi választmány elnökét és helyettesét az üzemi választmánynak a törvényhatósági bizottság tagjai sorából választott tagjai közül a polgármester jelöli ki (13. §. 2. pont, — 1934: XII. t.-c. 21. §. (2) bekezdés). (5) A megbízó a megbízást bármikor visszavonhatja (1934: XII. t.-c. 21. §. (4) bekezdés). (6) Az üzemi választmány ülésén az üzemvezetőnek, valamint az illetékes ügyosztályok vezetőinek, továbbá a tiszti főügyésznek, a főszámvevőnek, a számszéki igazgatónak, illetőleg kiküldötteiknek (1934 : XII. t.-c. 21. §. 5. bekezdés), tanácskozási joguk van. (7) Az üzemi választmány tagjai a működésük során tudomásukra jutott hivatali és üzleti titkot megőrizni tartoznak (1934: XII. t.-c. 21. §. 6. bekezdés). (8) A törvényhatósági bizottság közgyűlése az üzemi választmány tagjai részére az üzem terhére ülésenkint járó jelenléti díjat állapíthat meg ; a jelenléti díjak összege a törvényhatósági bizottság által a költségvetésben erre a célra megállapított évösszeget meg nem haladhatja (12. §. 2. pont, — 1934: XII. t.-c. 21. §. (7) bekezdés). (9) Az üzemi választmány jegyzője az üzemvezető által kirendelt üzemi tiszti viselő (14. §. (7) bekezdés 18. pont). (10) Az üzemi választmány üléseit szükség szerint tartja. (11) Az elnök — akadályoztatása esetén helyettese — az ülést bármikor összehívhatja, a polgármesternek, az illetékes alpolgármesternek, az illetékes ügyosztályok vezetőinek, az üzemvezető, vagy három választmányi tagnak a kívánságára haladéktalanul összehívni tartozik. (12) Az üzemi választmány határozatképes, ha összes tagjait és a tanácskozási joggal bíró tisztviselőket meghívták s az elnökkel együtt legalább három tag jelen van. (13) A napirendet az üzemvezető meghallgatásával az elnök állítja össze és a meghívóval együtt a választmány tagjainak megküldi. (14) A napirendre a polgármester, az illetékes alpolgármester, az illetékes ügyosztályvezetők, vagy az üzemvezető által kívánt ügyeket fel kell venni. (15) Napirend előtt felszólalni csak az üzemi választmány engedélye alapján szabad.