Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

10. 1942. december 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 555 - 556

1942 december 18-iki közgyűlés. 556. szám. Ha az érdekeltség később merült fel, a megbízást a megbízónak haladék nélkül vissza kell vonnia. (3) Az üzemi választmány tagjainak a megbízatása három évre szól. (1934. évi XII. t.-c. 21. §. (2) bekezdés). (4) Az üzemi választmány elnökét és helyettesét az üzemi választmánynak a törvényhatósági bizottság tagjai sorából választott tagjai közül a polgármester jelöli ki (13. §. 2. pont, — 1934: XII. t.-c. 21. §. (2) bekezdés). (5) A megbízó a megbízás* bármikor visszavonhatja (1934: XII. t.-c. 21. §. (4) bekezdés). (6) Az üzemi választmány ülésén az üzemvezetőnek, valamint az illetékes ügyosztályok vezetőinek, továbbá a tiszti főügyésznek, a főszámvevőnek, a számszéki igazgatónak, illetőleg kiküldötteiknek (1934 : XII. t.-c. 21. §. 5. bekezdés), tanácskozási joguk van. (7) Az üzemi választmány tagjai a működésük során tudomásukra jutott hivatali és üzleti titkot megőrizni tartoznak (1934: XII. t.-c. 21. §. (6) bekezdés). (8) A törvényhatósági bizottság közgyűlése az üzemi választmány tagjai részére az üzem terhére ülésenkint járó jelenléti díjat állapíthat meg ; a jelenléti díjak összege a törvényhatósági bizottság által a költségvetésben erre a célra megállapított évi összeget meg nem haladhatja (12. §. 2. pont, — 1934: XII. t.-c. 21. §. (7) bekezdés). (9) Az üzemi választmány jegyzője az üzemvezető által kirendelt üzemi tisztviselő (14. §. (7) bekezdés 18. pont). (10) Az üzemi választmány üléseit szükség szerint tartja. (11) Az elnök — akadályoztatása esetén helyettese — az ülést bármikor összehívhatja, a polgármesternek, az illetékes alpolgármesternek, az illetékes ügyosztályok vezetőinek, az üzemvezetőnek, vagy három választmányi tagnak a kívánságára haladéktalanul összehívni tartozik. (12) Az üzemi választmány határozatképes, ha összes tagjait és a tanácskozási joggal bíró tisztviselőket meghívták s az elnökkel együtt legalább három tag jelen van. (13) A napirendet az üzemvezető meghallgatásával az elnök állítja össze és a meghívóval együtt a választmány tagjainak megküldi. (14) A napirendre a polgármester, az illetékes alpolgármester, az illetékes ügyosztályvezetők, vagy az üzemvezető által kívánt ügyeket fel kell venni. (15) Napirend előtt felszólalni csak az üzemi választmány engedélye alapján szabad. (16) Az ügyeket az üzemvezető terjeszti az üzemi választmány elé. (17) Az üzemi választmány tagjai a napirendhez nem tartozó indítványaikat, előterjesztéseiket, vagy egyéb észvevételeiket csak a napirend letárgyalása után terjeszthetik elő, ha az elnöknek bejelentik. (18) Az üzemi választmány tanácsát, véleményét és egyéb elhatározását szótöbbséggel hozott határozattal nyilvánítja; szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. Határozat akár szóban, akár írásban közölhető (1934: XII. t.-c. 21 §. (8) bekezdés). (19) Az üzemi választmány üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Ennek másolati példányát az üzemvezető az ülést követő nyolc napon belül a polgármesterhez (két példányban), a számszéki igazgatóhoz és a főszámvevőhöz (egy-egy példányban) beterjeszti. (20) A jegyzőkönyvben a jelenlévők nevét, a napirend előtt esetleg történt felszólalás tárgyát, a napirend egyes tárgyainak részletes ismertetését, az üzemi választmány tagjainak a napirend tárgyalása során előterjesztett javaslatait, az üzemi választmánynak a napirend egyes tárgyaivd kapcsolatban hozott határozatait, a napirenden kívül előterjesztett indítványokat stb., valamint az üzemi választmány által ezekkel kapcsolatban hozott határozatokat és az esetleg bejelentett különvéleményeket kell feltüntetni. A napirend egyes tárgyainak részletes ismertetése a jegyzőkönyvhöz mellékletként is csatolható. 16. §. Az üzemi választmány hatásköre. (1) Az üzemi választmány az üzemvitel tekintetében tanácsadó és véleménynyilvánító testület mind az üzemvezető, mind a polgármester, mind a törvényhatósági bizottság közgyűlése irányában (1934: XII. t.-c. 21. §. (8) bekezdés).