Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

1. 1942. január 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 46 - 47 - 48

1942 január 30-iki közgyűlés. 48. szám. 41 dése esetében pedig — ha a tett intézkedés a központi üzemvezető hatáskörét is túlhaladja — a polgármesternek is haladéktalanul jelentést tenni. (9) A helyi üzemvezető köteles az üzemi választmány, illetve a választmány tagjai által az ülésben hozzáintézett kérdésekre szóbelileg, vagy a választmány határozata folytán írásbelileg minden olyan felvilágosítást megadni, amely szükséges arra, hogy a választmány általában az üzemvitelről, vagy az üzem körébe tartozó egyes ügyekről tájékozódjék; ebből a célból a választmány kívánságára az üzleti könyvekben foglalt egyes bejegyzéseket a választmánynak bemutatni köteles [17. §. (5) bekezdés, — 1934: XII. t.-c. 21. §. (9) bekezdés]. 16. §. Az üzemi választmány szervezete és működése. (1) Az üzemi választmány hat tagból áll. Négy tagot a törvényhatósági bizottság közgyűlése saját tagjai közül, két tagot pedig külső szakértők közül választ; a külső szakértők közül az egyik tagot a törvényhatósági bizottság közgyűlése a polgármester által kijelölt egyének közül választja [12. §. I. pont, 13. §. 1. pont, — 1934 : XII. t.-c. 21. §. (2) bekezdés]. (2) Az üzemi választmány tagjává nem lehet kijelölni és nem lehet megválasztani olyan személyt, aki a székesfőváros üzemeivel versenyző vállalatnál (üzemnél, cégnél stb.) közvetlenül vagy közvetve érdekelt [1934: XII. t.-c. 21. §. (3) bekezdés]. Ha az érdekeltség később merül fel, a megbízást a megbízónak haladék , nélkül vissza kell vonnia. (3) Az üzemi választmány tagjainak a megbízatása három évre szól [1934: XII. t.-c. 21. §. (2) bekezdés]. (4) Az üzemi választmány elnökét és helyettesét az üzemi választmánynak a törvényhatósági bizottság tagjai sorából választott tagjai közül a polgármester jelöli ki [13. §. 2. pont, — 1934: XII. t.-c. 21. §. (2) bekezdés]. (5) A megbízó a megbízást bármikor visszavonhatja [1934: XII. t.-c. 21. §. (4) bekezdés]. (6) Az üzemi választmány ülésén a központi üzemvezetőnek, a helyi üzemvezetőnek, valamint az üzem szerint illetékes ügyosztály vezetőjének, továbbá a tiszti főügyésznek, a főszámvevőnek, a számszéki igazgatónak, illetve kiküldötteiknek tanácskozási joguk van. (7) Az üzemi .választmány tagjai a működésük során tudomásukra jutott hivatali és üzleti titkot megőrizni tartoznak [1934: XII. t.-c. 21. §. (6) bekezdés]. (8) A törvényhatósági bizottság közgyűlése az üzemi választmány tagjai részére az üzem terhére ülésenkint járó jelenléti díjat állapíthat meg ; a jelenléti díjak összege a törvényhatósági bizottság által a költségvetésben erre a célra megállapított évi összeget meg nem haladhatja [12. §. 2. pont, — 1934 : XII. t.-c. 21. §. (7) bekezdés]. (9) Az üzemi választmány jegyzője a helyi üzemvezető által kirendelt üzemi tisztviselő [15. §. (7) bekezdés 18. pont]. (10) Az üzemi választmány üléseit szükség szerint tartja. (11) Az elnök — akadályoztatása esetén helyettese — az ülést bármikor összehívhatja, a polgármesternek, az illetékes alpolgármesternek, az üzem szerint illetékes ügyosztály vezetőjének, a központi üzemvezetőnek, a helyi üzemvezetőnek vagy három választmányi tagnak a kívánságára haladéktalanul összehívni tartozik. (12) Az üzemi választmány határozatképes, ha összes tagjait és a tanácskozási joggal bíró tisztviselőket meghívták s az elnökkel együtt legalább három tag jelen van. (13) A napirendet a helyi üzemvezető meghallgatásával az elnök állítja össze és a meghívóval együtt a választmány tagjainak megküldi.