Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

4. 1942. március 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 167 - 168

I942jnárcius 27-iki közgy

űlés. 166—168. szám. 347 16. §. Szabályrendelet kiterjesztése. Ennek a szabályrendeletnek a módosításokkal nem érintett részei kiterjednek Budapest Székesfőváros Gyógyfürdői és Gyógyforrásai, Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzeme, Budapest Székesfőváros Községi Kenyérgyára, Budapest Székesfőváros Községi Lóhúsüzeme, Budapest Székesfőváros Hirdető Vállalata és Budapest Székesfőváros Községi Temetkezési Intézete heti, és napidíjas alkalmazottaira is. 17. §. Életbeléptetés. Ennek a szabályzatnak módosításokkal nem érintett részei 1941. évi november hó 1. napjától kezdődően hatályban vannak. A módosított részei kormányhatósági jóváhagyás után a kihirdetést követő 15. napon lépnek életbe és a végrehajtás iránt a polgármester intézkedik.« !167. Dr. Nagy László bizottsági tag felszólalásában kérdést intéz a polgármesterhez Ratkovszky Ferenc üzemi központi vezérigazgatói kinevezésére vonatkozóan. A felszólalásra a polgármester nevében dr. Bódy László alpolgármester válaszol. A választ a közgyűlés tudomásul veszi. !168. Válasz Milok Sándor bizottsági tagnak, a BSzKRt-tal kapcsolatos különféle kérdések ügyében 1942. február hó 27-i közgyűlésen elhangzott interpellációjára. A választ a polgármester nevében dr. báró Babarczy István tanácsnok a következőkben adja meg: »Az interpellációval kapcsolatban jelentésemet a következőkben teszem meg. Az alkalmazottak állandósításának feltételeit a tisztelt közgyűlés áltaJ megállapított és kormányhatóságilag jóváhagyott Szolgálati és Illetményszabályzat részletesen körülírja. A szabályzat szerint az állandósítás előfeltétele többek között legalább három évi megszakítás nélküli vasúti szolgálat és az, hogy az alkalmazott szolgálatát megfelelően teljesítse. Azt a körülményt, hogy az alkalmazott szolgálata megfelelő-e, az alkalmazott által elkövetett szolgálati vétségekért kiszabott büntetések súlyának és számának mérlegelésével a felsőbbség állapítja meg. Ha tehát valamely alkalmazottat három évi szolgálat után nem véglegesítettek, ennek oka az, hogy az illető alkalmazott a szolgálati szabályzatban előírt valamely lényeges feltételnek nem felelt meg, illetve nem igazolta, hogy a feltételeknek megfelel, vagy pedig az, hogy a felsőbbség megállapítása szerint nem teljesítette szolgálatát megfelelően. Ilyen esetekben az állandósítás nem három év után, hanem később, az állandósítás akadályának elhárítása után következik be. Ami a drágasági pótlékkal, helyesebben a különpótlékkal kapcsolatos megállapításokat illeti, a székesfőváros érdekkörébe tartozó közlekedési vállalatoknál a helyzet a következő. A fizetési táblázatokba nem sorozott alkalmazottak a magániparban foglalkoztatott alkalmazottakhoz hasonlóan 30%-os bérpótlékot kapnak. A fizetési táblázatba sorozott alkalmazottakat pedig 1941. évi december hó 1. napjától kezdődően a 8500/1941. M. E. számú kormányrendeletben foglalt felhatalmazás alapján kiadott 52.929/1942—

IV. számú belügyminiszteri rendelettel megállapított fizetés, továbbá a feleség és az ellátatlan gyermek után külön pótlék illeti meg. A belügyminiszteri rendelet állapítja meg a különpótlék összegét és szabályozza azt a kérdést is, hogy a különpótlék folyósítása szempontjából a feleséget és a gyermeket mikor kell ellátatlannak tekinteni. A rendelet a különpótlék szempontjából az alkalmazottakat — a közszolgálati alkalmazottakhoz hasonlóan — alkalmaztatásuk jellege szerint négy csoportba sorozza. A különpótlék összege csoportonkint változik. Az első és a második csoportba tartoznak a tisztviselők, az irodai alkalmazottak, a címzetes tisztviselők és a gyakornokok, a 3. és a 4. csoportba pedig a B) fizetési táblázatba sorolt alkalmazottak. A B) fizetési táblázatba tartozó alkalmazottak közül az állandó alkalmazottak a 3., míg az ideiglenes alkalmazottak a 4. csoportba vannak sorolva. Ezt a megkülönböztetést az egyenlő elbánás elvének alkalmazása