Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

4. 1942. március 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 143 - Szabályrendelet

276 1942 március 27-iki közgyűlés. 14

3. szám. b) ha a gyermek az alkalmazott háztartásán kívül lakásban vagy' élelmezésben részesül, ha annak ellenértéke a havi 50 pengőt eléri és azt a gyermek szüleinek nem kell megtéríteni ; c) ha a gyermek házasságot köt. (4) Nem tekinthető a (3) bekezdés a) és b) pontjai alá eső ellátásnak, ha a gyermek : a) rendes tényleges katonai szolgálati kötelezettség teljesítésére vonult be, mindaddig, amíg valóságos altiszti rendfokozatot nem ér el; továbbá, ha b) az 1927: XIV. t.-c. alapján tanulmányi ösztöndíjban, vagy c) családi természetű alapítványi ellátásban, illetve ösztöndíjban részesül; végül, ha d) vendéglátást, vagy ingyenes nyaraltatást élvez. (5) Ha a gyermek keresete, jövedelme, egyéb járandósága vagy természetbeni ellátása nem folyamatos, hanem időnkint szünetel, az egész naptári évre eső keresetnek, jövedelemnek stb. 7i

2-ed részét kell az ellátottság értékhatárának szempontjából figyelembe venni. Ha az így mutatkozó összeg a havi 50 pengőt eléri, azokra a hónapokra sem folyósítható a családi pótlék, amelyekben a gyermek keresete (ellátása stb.)'átmenetileg szünetel. Ilyen esetekben tehát a családi pótlék újból csak akkor jár, ha az alkalmazott igazolja, vagy elfogadható módon valószínűsítheti azt, hogy a gyermek keresete (ellátása stb.) végleg megszűntnek tekinthető. (6) Törvényesítettnek a gyermek családi pótlék szempontjából csak akkor tekinthető, ha a törvényesítésnek az anyakönyvbe való feljegyzése megtörtént. (7) Az alkalmazott mostoha — vagyis feleségének előző házasságából származó — gyermeke után az (1) bekezdésben előírt feltételek fennforgása esetén is csak addig jár családi pótlék, ameddig az alkalmazott a gyermek anyjával együtt él és ameddig a gyermek ellátásáról saját háztartásában gondoskodik. II. A nőalkalmazottnak járó családi pótlék. (8) Nőalkalmazottnak az előző bekezdésekben megállapított feltételek mellett is csak akkor jár gyermeke után családi pótlék aj ha a gyermek atyja meghalt, vagy holttá nyilvánították,vagy b) ha a gyermek atyja teljesen keresetképtelen és semmiféle állandó ellátása vagy jövedelme nincsen, vagy c) a gyermek atyjától különváltan él és igazolja, hogy a gyermek az ő gondviselése alatt áll és eltartásáról ő is gondoskodik. (9) Ha a nőalkalmazott újból férhez megy, előző házasságából származó gyermekei, után csak akkor van igénye családi pótlékra, ha a férje családi pótlékra nem igényjogosult. (10) Ha a gyermek mindkét szülője közalkalmazott, a családi pótlék a gyermek atyját illeti még akkor is, ha a szülők különváltan élnek és a gyermek anyjának gondozása alatt áll. Ilyen esetben a nőalkalmazott kívánhatja, hogy gyermeke után az ő kezéhez folyósítsák a családi pótlékot. (11) Ha a nőalkalmazottnak gyermeke után családi pótlékra, viszont a gyermeknek elhalt atyja után nevelési járulékra van igénye, a két járandóság közül azt kell megállapítani, amelyiket a gyermek törvényes képviselője kéri. (12) A királyi (kormányzói) kegyelemmel törvényesített gyermeket a családi pótlék szempontjából az anyával szemben is törvényesítettnek kell tekinteni.