Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

1. 1942. január 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

194 2 január 30-iki közgyűlés. 48. szám. 11. §. Az alkalmazottak két csoportja az ellátás szempontjából. (1) A 4., 8. és lü. §-okban meghatározott ellátásoknak (az 4928: XL. törvénycikk 50., 51., 54., 59. §-ai) megállapítása szem­pontjából az 1928: XL. törvénycikk 4. §-ában említett munka­vállalókkal egy tekintet alá esnek azok a 3. §-ban említett alkal­mazottak : a) akiknek a hivatalnoki álláshoz megkívánt képesítésük megvan és akik a székesfőváros hivatalaiban, intézeteiben stb.-ben hivatalnoki munkát végeznek, b) akik a székesfővárosnál, mint helyettes, megbízott, óraadó oktatók teljesítenek szolgálatot, c) akik a székesfőváros intézményeinél (vállalatainál, üzemei­nél) olyan alkalmazásban vannak, amely a szolgálati viszony termé­szetét, lényegét tekintve megfelel az 1928: XL. törvénycikk 4. §-ában meghatározott alkalmaztatásnak. (2) Nem esnek az 1928 : XL. törvénycikk 4. §-ában említett munkavállalókkal egy tekintet alá az ideiglenes altisztek, a javadalmi őrség legénységének tagjai, ideiglenes dajkák, általában a bérfizetés mellett alkalmazottak, a munkások és a napszámosok. (3) Vitás esetekben azt, hogy az alkalmazott az (1), vagy a (2) bekezdésben említettek közé tartozik-e, az 1928: XL. törvénycikk és az 5630/1928. M. E. szám alatt kiadott kormányrendelet értelmezése alapján esetről-esetre a székesfőváros polgármestere állapítja meg. 12. §. Az öregségi és rokkantsági járulék jizetése. (1) A szabályrendelet 3. §-ában említett alkalmazottak — a ó. §-ban felsoroltak kivételével — az 1929. évi január hó 1. napjával kezdődően öregségi és rokkantsági járulékot kötelesek fizetni. (2) Az öregségi es rokkantsági járulékot azok az alkalmazottak, akik nyugdíj- vagy nyugbérjárulékot fizetnek, a nyugdíj- vagy nyugberjarulék kivetésénél alapul vett járandóságok után, azok az alkalmazottak pedig, akik nyugdíj- vagy nyugbérjárulékot nem fizetnek, a betegségi biztosítási járulék kivetésénél alapul vett járandóságok után fizetik. , , ( 3 l A ,)' •§• O bekezdésében meghatározott szolgálati viszony­i-"' 7£lalkalmazottak öregségi és rokkantsági járulék fejében az elozo (2) bekezdésben említett járandóságoknak 2'5%-át, a 11. § (2) bekezdésében meghatározott szolgálati (munka) viszonyban levő alkalmazottak öregségi és rokkantsági járulék fejeben az említett járandóságoknak 2%-át fizetik. ,., ( 4 ) Azoknál a 3. §. 2. pontjában említett alkalmazottaknál, akik szo galati viszonyukra mindenkor érvényben levő szabály­rendé eek (jogszabályok) stb. szerint nyugdíj(nyugbér)járulé>t is kötelesek fizetni, a nyugdíjjárulékot az öregséei es rokkantsági járulékba be kell számítani. (5) Azok az alkalmazottak, akik nyugdíj- vagy nyugbér­mí"J °/o. u J 1 ben , u gy anan ny'- vagy nagyobb százalékot fizetnek, Z; V \.' bekezdes sze »nt alapul vehető járandóságok 2-5, illetve ^/o-at, öregségi es rokkantsági járulékot külön nem fizetnek; ennek a szabályrendeletnek a szempontjából azonban úgy kell őket tekinteni, mintha a (2) bekezdés szerint alapulvehető járandóságuknak fejében 6 V ° lna ore ^ sé g i és rokkantsági járulék (6) Az öregségi és rokkantsági járulékot a (2) bekezdésben említett járandóságok kifizetése alkalmával hivatalból kell levonni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom