Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941
3. 1941. február 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 111
82 1941 február 28-iki közgyűlés. 111. szám. közkórházainak kb. évi 1 millió pengős bevételi kiesést jelentettek, amely csökkenés a megállapodás megkötése idején nem volt előrelátható. Csökkentette az ápolási díjbevételt az 1933. évi VII. t.-c, amely mentesítette a hadirokkantak fizetőképes hozzátartozóit az ápolási költség megfizetése alól, továbbá a 6500/1935. M. E. sz. rendelet 19. §-a, amely a biztosítóintézeti passzivtagság idejét 42 napról 21 napra csökkentette. A 256.300/1937. számú belügyminiszteri • rendelet mentesítette a legfeljebb 1000 pengő becsértékű ingatlan tulajdonosát az ápolásköltség megfizetése alól. Ez a rendelkezés szociális szempontból feltétlenül méltányos és indokolt volt, azonban a közkórház bevételét minden ellenszolgáltatás nélkül tovább csökkentette. Bevételcsökkenést okozott a m. kir. belügyminiszter úr 248.270/1936— XIV. számú rendelete is, amely a közkórházi ápolási költség késedelmes fizetése esetében a kartiatok felszámításának mellőzését mondotta ki. Ez az intézkedés egyébként a behajtás szempontjából is hátrányos volt és az ápolási díjhátralékok nagyarányú növekedésére vezetett. A fentiekben felsorolt — a megállapodás megkötése óta életbelépett — rendelkezések, valamint az állami és. vármegyei hozzájárulásoknak elmaradása, a közkórházak várt bevételeit kb. évi 3 millióval pengővel csökkentették. Ezek a körülmények okozták, hogy a székesfőváros az átalányból a megállapodás megkötése óta eltelt majdnem 10 év alatt az 1932. év előtti 17 és fél millió pengő hátralék fedezésére semmit sem fordíthatott, sőt a községi háztartásnak ez alatt az idő alatt jelentős összegeket kellett a közkórházak fenntartására fordítani. Az 1932. év előtti hátralékot a székesfőváros kénytelen volt az 1937. évben felvett beruházó kölcsönből fedezni. A székesfőváros közkórházainak kiadása a saját bevételek levonása után, 1932—1936. években összesen 59 millió pengőt tett ki. Ebből az átalány, valamint az ápolási költségek bevételei nem egész 45 millió pengőt fedeztek. (Az átalányt az egyéb közegészségügyi intézmények támogatására, valamint a közgyógyszer és gyógyászati segédeszközök fedezésére szolgáló 750.000 pengő levonásával 6,250.000 pengővel számoltuk.) Ugyanezekből az évekből még 6,124.000 pengő ápolási díjhátralékot tartunk nyilván. Ennek a hátraléknak, a tapasztalatok szerint, maximálisan 20—25%-a fog befolyni. Az említett 5 évben tehát a közkórházi költségvetés deficitje évi két és fél millió pengő volt. Az 1932—1936. évi adatokat azért szerepeltetjük, mert ezekre az évekre vonatkozólag az ápolási költség behajtása már többé kevésbé befejezést nyert és a hátralékként feltüntetett összeg legnagyobb része már behajthatatlan marad. A kórházi költségvetés deficitje különösen az 1932—1933. években volt magas, amikor a deficit meghaladta az évi 3 millió pengőt. Ezt az összeget később az árak csökkenése, a fizetéscsökkentő rendelkezések, valamint a bevezetett takarékossági intézkedések némileg mérsékelték, úgyhogy az 1934—1936. évek deficitjének átlaga 2 millió pengő körül volt. Az áraknak 1932-től 1935-ig tartó fokozatos csökkenése azonban 1935. évben megállott és ettől kezdődőleg az árszínvonal újból emelkedésnek indult. A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal által kiadott megélhetési index (lakbér nélkül) számadatai szerint az árszínvonal 1932-től napjainkig a következőképen alakul: élelmezés 1932 91-2 . 1933 80-7 1934 77-1 1935 81-3 1936 87-3 1937 93-9 1938 95-4 1939 92-8 1940 január 97-1 1940 június 102-6 1940 október 1151 fíítpc megélhetési indexruházat világítás sz ám (lakbér nélkül) 8 összesen 111-4 137-0 101-5 pont 103-3 131-2 92-1 « 101-8 134-6 89-9 « 102-3 133-4 92-7 « 117-9 133-5 99-4 « 136-6 137-5 107-6 « 134-9 138-1 108-4 « 134-3 137-5 106-4 « 134-3 138-5 109-5 « 144-5 140-5 115-2 « 160-6 144-9 127-2 «
