Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941

2. 1941. január 31. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 56

42 1941 január 31-iki közgyűlés. 56. szám. 2. A törvény 56. §. 2. bekezdése mondja ki, hogy: »Ha az elhalt biztosított járadékra igényjogosult özvegyen felül özvegyi járadékra igényjogosult elvált feleséget is hagyott hátra, a hátrahagyottak az özvegyi járadékban egyenlő mértékben osztozkodnak.« A 2. bekezdés első része ehhez alkalmazkodik. Azonban a korszerű családvédelem indokolttá teszi, hogy ha 15, illetve 17 évnél fiatalabb gyermek maradt hátra, az özvegyi járadékra jogosultak közül a gyermekes özvegyet lehessen előnyben részesíteni. A (2) bekezdésben említett özvegyi díjak legkisebb összegeit a 4. számú melléklet tünteti fel. 7- §• (1) A székesfőváros kiegészíti a félárvajáradékot a 15%-ára, a teljes árvajáradékot pedig a 30%-ára annak az összegnek, amelyre a meghalt szülőnek a 4. §. (1) bekezdése alapján igénye volt vagy lett volna. (2) Az (1) bekezdés alapján folyósított összeg nem lehet kevesebb az 1249/1917. kgy. számú határozat szerint a Gázműveknél alkalmazottak árvái és félárvái részére megállapított évi nevelési díj összegénél, figyelemmel az alkalmazott szolgálati idejére. (3) Az árvajáradék tőkésítésének ideje alatt (1928 : XL. t.-c. 59. §. 3. bek.) az árvajáradékot a székesfőváros nem egészíti ki. 1. A törvény 63. §-a kimondja, hogy a félárvajáradék 15%-a, a teljes árvajáradék 30%-a annak a járadéknak, amelyre a meghalt szülőnek a törvény rendelkezései alapján igénye vagy várománya volt. Hasonlóan rendelkezik ez a bekezdés a járadékkiegészítésre is. A (2) bekezdésben említett nevelési díjak legkisebb összegeit az 5. számú melléklet tartalmazza. 3. A törvény 59. §. 3. bekezdése kimondja, hogy »ha a járadékos gyermekek közköltségen nyilvános intézetben helyeztetnek el, elhelyezésük idejére eső járadékukat javukra tőkésíteni kell.« Miután ezen idő alatt a gyermekek el vannak látva, sőt ezenkívül az árvajáradék részükre tőkésítve lesz, nem állnak fenn ez alatt az idő alatt azok a nyomós indokok, amelyek a különböző járadékok kiegészítését megokolják. Természetesen, ha a gyermekek az intézetből kikerülnek s az árvajáradékra való jogosultságuk fennáll, az árvajáradék kiegészítése ismét kezdetét veszi. 8. §. (1) Az özvegyi és árvajáradékot kiegészítő összegek együttesen nem haladhatják meg azt az összeget, amellyel a székesfőváros az elhunyt öregségi vagy rokkantsági járadékát kiegészítette volna. (2) Ha az igényjogosult hátrahagyottak járadékait kiegészítő összegek az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladnák, az özvegyi és árvajáradékot kiegészítő összegeket a polgármester arányosan csökkenti. 9. §. Az 1927. évi XXI. t.-c. alapján baleseti járadékban részesülő öregségi vagy rokkantsági járadékost megillető járadékkiegészítő összeg változatlan marad az esetben is, ha a járadékot a törvény (1928: XL. t.-c.) 64. §-ában foglaltak szerint csökkenteni kell. A törvény 64. §-a kimondja : »Ha az öregségi vagy rokkantsági járadékra igényjogosult az 1927: XXI. t.-c. rendelkezései alapján baleseti járadékra is igényjogosult, a két járadék együttes összege nem haladhatja meg annak az összegnek 150%-át, amelyet az üzemi baleset következtében teljesen keresőképtelenné vált biztosított baleseti járadék címén kap, vagy amelyet részleges keresőképességcsökkenést szenvedett baleseti sérült baleseti járadék címén kapna, ha a baleset következtében teljesen keresőképtelenné vált volna.