Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941
7. 1941. szeptember 24. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 356
1941 szeptember 24-iki rendkívüli díszközgyűlés. 355—356. szám. 349 alapkövét rakták le. Valóban. A magyar metropolisnak a legnagyobb magyar volt nemcsak az igehirdetője, de életrehívója is. Budapest székesfőváros mélységes hódolatának, hálás kegyeletének akartunk hangot adni, midőn ezt a napot a székesfőváros törvényhatósági bizottságának külön ünnepi díszközgyűlését szenteltük a másfélszázad előtt született Széchenyi fénysugárzó emlékének. Széchenyi István neve és élete eszmévé finomult és fénye világol sorsunk ösvényén, írja Arany János Széchenyi halála emlékezetére írt versében. Ma nemcsak úgy ünnepeljük őt, mint az eszmék és gondolatok zsenijét, a hivatott irányítót, hanem mint az erősakaratú megvalósítót, aki hitével és igazságával a magyar halhatatlanság felé mutat. Ma, amikor a lángbaborult világ egetrengető fergetegében, az eszmék és téveszmék forgatagában megállunk neve és emléke előtt, dicső szelleme ragyogó fényével biztonsággal világít előttünk mutatván népének a célhoz vezető biztos utat. (Hosszantartó, lelkes éljenzés és nagy taps.) !356. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 227.390/1941— XI. számú előterjesztését a gróf Széchenyi István születése százötvenedik évfordulójával kapcsolatos intézkedésekről. A törvényhatósági bizottság közgyűlése a polgármester előterjesztése alapján gróf Széchenyi István születésének százötvenéves évfordulóján tartott rendkívüli díszközgyűlésén — hogy látható jelét adja a székesfőváros hálás ragaszkodásának és hódolatának a legnagyobb magyar emléke előtt — egyhangú lelkesedéssel elhatározza a következőket, egyidejűleg tudomásulvéve, hogy az évforduló napjára eső vagy egyébként időhöz kötött intézkedéseket a polgármester a közgyűlés hozzájárulásának reményében, illetőleg saját hatáskörében már meg is tette : 1. A Magyar Művelődés Házában az évforduló napján a Népművelési Bizottság rendezésében országos Széchenyi emlékünnepet tartott. 2. A Székesfőváros összes iskoláiban iskolai ünnepségek tartásáról gondoskodott, hogy a székesfőváros egész ifjúsága hódolhasson a legnagyobb magyar emlékezetének. 3. A százötvenéves évfordulóra-kiadja »Széchenyi, a legnagyobb és leghívebb magyar« című, Széchenyi egész pályafutását és jelentőségét összefoglaló, gazdag képanyaggal díszített kötetet. 4. Művészi emléktáblával jelöli meg a Lloyd-palotát, ahol Széchenyi István 1832—1836 között lakott és ahol a Nemzeti Casino helyiségei voltak, valamint a főkapitányság épületét, ahol Széchenyi 1836-tól 1848-ig bírt lakással s innen kísérte figyelemmel és irányította a Lánchíd építését. 5. Az évforduló napján tartott országos ünnepségek alkalmával díszkandelábert állított a Széchenyi-szobor elé és két fali kandelábert legnagyobb alkotásaira, a Lánchidra és az Alagútra. 6. A Magyar Tudományos Akadémiát felkéri arra, hogy a székesfőváros évi 2000 pengős pályadíját, amihez a pályanyertes mű kiadására előirányzott 6000 pengő támogatás járul, ebben az évben ^Széchenyi hatása Budapest fejlődésére« címmel írja ki. 7. Három ösztöndíjat alapít a József nádor műszaki és. gazdaságtudományi egyetem közgazdaságtudományi karán a közgazdasági és kereskedelmi osztály három hallgatója részére. 8. Felhívja a Székesfőváros Népművelési Bizottságát, hogy a tanév folyamán a Szabadegyetem, az összes népművelési telepek és a Levente-egyesületek munkatervébe Széchenyit, pályáját, alkotásait és hatását méltató előadásokat illesszen be. 9. Gróf Széchenyi István születésének százötvenéves évfordulóján a székesfőváros ínségeseit, kerekszámban 17.500 személyt, megfelelő keretek közt ünnepi ebéden látja vendégül. 10. A Széchenyi-emlékkiállításon a Székesfőváros Történeti Múzeum összes, Széchenyire vonatkozó kép- és emlékanyagával részt vesz.
