Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941
6.1 1941. június 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 305
1941 jú nius 20-iki közgyűlés. 305. szám. 287 4. A magyar állampolgárság elvesztésével a nyugdíjigény megszűnik. A magyar állampolgárság visszaszerzésével a nyugdíjigény feléled. 5j A huzamosabb (3 hónapot meghaladó) időn át az ország területén kívül tartózkodó nyugdíjas nyugdíjigénye távolléte ideje alatt szünetel. Kérelmére az igazgatóság a nyugdíjbizottság meghallgatása után, indokolt esetben kivételt tehet és a nyugdíj folyósítását huzamosabb távollét idejére, legfeljebb azonban 3 év tartamára engedélyezheti. 22. §. Az özvegy (elvált feleség) nyugdíja. 1. Annak az özvegynek (elvált feleségnek), akinek férje tényleges szolgálatával e szabályzat értelmében nyugdíjjogosultságot szerzett, nyugdíjra van igénye.2. Annak az özvegynek, aki férjével ennek elhalálozásakor már egy év óta nem élt együtt, nyugdíjigénye nincsen, ha csak be nem bizonyítja, hogy a különélés nem az ő hibájából következett be. Ha az özvegy a különélésnek hibáján kívül történt bekövetkezését férje halálától számított 30nap alatt nem igazolja, az árvák árvapénzét a 27. §. 2. bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az özvegy később az elmulasztott igazolást pótolja, a megállapítandó özvegyi nyugdíjból az árváknak kifizetett többletet le kell vonni. 3. Nincsen nyugdíjra igénye annak az özvegynek (elvált feleségnek) sem, aki a nyugdíjalap kötelékébe tartozó taggal ennek halálát megelőző 6 hónapon belül, avagy pedig nyugdíjazottal ennek nyugdíjazása után kötött házasságot. Ha a nyugdíjalap kötelékébe tartozó tag házasélete első 6 hónapján belül hal meg, özvegye igényt tarthat ellátásra, ha bebizonyítja, hogy férje a házasságkötéskor még nem szenvedett abban a betegségben, amely halálát okozta, vagy ha a házasság gyermek törvényesítése céljából történt, vagy ha a házasságból utószülött gyermek származott. 4. Ha a nyugdíjalap tagja nősülésekor 50. életévét már túlhaladta, nejének (elvált feleségének) nyugdíjra csak akkor van igénye, ha férjénél 20 évvel nem fiatalabb. Ha azonban a nő férjénél több mint 20 évvel fiatalabb, nyugdíjban csak abban az esetben részesülhet, ha a férj a házasságkötéstől számított 3 hónapon belül magát arra kötelezte, hogy a korkülönbségnek 20 évet meghaladó minden évéért nyugdíjba beszámító évi járandóságának 8%-át különjárulékként legfeljebb 48 havi részletben befizeti. A tag elhalálozása esetén a még hátralékos részleteket az özvegy (elvált feleség) nyugdíjából folytatólagosan le kell vonni. 5. Elvált asszonynak, ha újból férjhez nem ment, volt férje után nyugdíj igénye van akkor, ha a házasság felbontását jogerősen kimondó ítéletből kétségtelenül megállapítható, hogy a házasságot egyedül a férj hibájából bontották fel, és ha a férj elvált felesége javára kereseti- és vagyoni viszonyaival arányban álló tartásdíj fizetésére volt kötelezve. 6. Az özvegy (elvált feleség) részére járó nyugdíjat kérelmezni kell. Ehhez a kérelemhez a házasságot igazoló és az igényjogosultság megállapítását bizonyító okiratokat csatolni kell. 23. §. Az özvegy (elvált feleség) nyugdíjának mértéke. Az özvegyi nyugdíj 55%-a annak a nyugdíjnak, amely az elhalt tagot a 17. §. értelmében mindenkor megilletné. Ha az elhalt férj után az özvegyen kívül a 22. §. 5. bekezdése szerint nyugdíjra jogosult egy vagy több elvált feleség is marad, az özvegy a jelen §-ban megállapított özvegyi nyugdíjnak 3 / 5 részét kapja, a 2 / 5 részen pedig a többi jogosult egyenlő mértékben osztozik. Ha özvegy nincs, vagy volt, de nyugdíjigénye megszűnt, a jelen §-ban meghatározott 55%-os nyugdíj teljes egészében az elvált feleséget és ha az elhalt tagnak több elvált felesége volt, valamennyit egyenlő hányadban illeti meg. 24. §. Az özvegy (elvált feleség) nyugdíjának kiszolgáltatása. 1. Az özvegyet (elvált feleséget) a nyugdíj attól a naptól kezdve illeti meg, amely napon elhalt férjének (volt férjének) igénye a fizetésre vagy nyugdíjra megszűnt, illetve amely napon férjét (volt férjét) holttányilvánították.
