Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941

6.1 1941. június 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 304

272 1941 június 20-iki közgyűlés. 304. szám. korábbi szolgálata idején még törlesztetlenül maradt pótjárulékot is — a pótjárulék fizetésére megállapított módon — tovább fizetni. Az ilyen tagnak az újabb szolgálattal szerzett nyugdíjidejét a korábbi szolgálatával szerzett nyugdíjidejéhez hozzá kell számítani. 7. Az 5. bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a nyugdíj megszüntetése végleges, ha a tagot a Szolgálati és Illeményszabályzat 71. §. 2. bekezdésében megjelölt kilépés folytán nyugdíjazták, míg az 5. bekezdés a) pontja alá tartozó egyéb esetekben a nyugdíj megszüntetése időleges. A nyugdíj időleges megszüntetése arra az időre szól, amíg a megszüntetés oka fennáll, a nyugdíjat tehát a felülvizsgálaton való megjelenést, illetve a szolgálatra való jelentkezést követő naptól ismét folyósítani kell. . 20. §. Temetési segély. 1. Ha a nyugdíjalap tagja nyugdíjas állapotban meghal, hozzátartozójának, aki az elhalt eltemettetéséről gondoskodik, temetési segélyre van igénye. 2. A temetési segély mértéke az elhalt nyugdíjas által utoljára élvezett nyugdíj egy havi összege. 3. Ha az elhalt nyugdíjas után hozzátartozók nem maradtak, annak, aki az elhalt temetésének költségeit fedezte s ezt okmányokkal igazolja, a temetési költséget legfeljebb a 2. bekezdésben megállapított temetési segély erejéig ki kell utalni. 21. §• A nyugdíjigény elvesztése. 1. A nyugdíjas a nyugdíjra való minden igényét elveszti, ha a bíróság az állam vagy az állami és társadalmi rend ellen elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéli, végül ha bármily bűncselekmény elkövetésében jogerősen bűnösnek mondja ki és mellékbüntetésül a hivatalvesztést is kiszabja. Ezekben az esetekben azonban a nyugdíjbizottság javaslatot tehet az igazgatóságnak a nyugdíjas feleségének és gyermekeinek segélyezése iránt. A javaslat felett az igazgatóság szabadon határoz. 2. A nyugdíjas a nyugdíjra való minden igényét elveszti, ha nyugdíjba helyezése után a fegyelmi bíróság jogerős határozatával megállapította, hogy az alkalmazott, illetve a nyugdíjas által elkövetett szolgálati vétség az elbocsátást indokolja. 3. A 2. bekezdésben körülírt esetben, valamint akkor, ha a fegyelmi bíróság az alkalmazott, illetve nyugdíjas halála után hozta meg határozatát, az igényjogosult hozzátartozók ellátásban csak akkor részesülnek, ha a fegyelmi bíróság határozatában azt is kimondotta, hogy fennforognak olyan különös méltánylást érdemlő okok, amelyek az ellátási igényeknek a hozzátartozók részére való fenntartását indokolják. Ezekben az esetekben az ellátás a 2

/

3 részét teszi ki annak az összegnek, ami őket a 23. §. és 27. §. szerint megilletné. 4. A magyar állampolgárság elvesztésével a nyugdíjigény megszűnik. A magyar állampolgárság visszaszerzésével a nyugdíjigény feléled. 5. A huzamosabb (3 hónapot meghaladó) időn át az ország területén kívül tartózkodó nyugdíjas nyugdíjigénye távolléte ideje alatt szünetel. Kérelemre az igazgatóság a nyugdíjbizottság meghallgatása után, indokolt esetben kivételt tehet és a nyugdíj folyósítását huzamosabb távollét idejére, legfeljebb azonban 3 év tartamára engedélyezheti. 22. §. Az özvegy (elvált feleség) nyugdíja. 1. Annak az özvegynek (elvált feleségnek), akinek férje tényleges szolgálatával e szabályzat értelmében nyugdíjjogosultságot szerzett, nyugdíjra van igénye. 2. Annak az özvegynek, aki férjével ennek elhalálozásakor már egy év óta nem élt együtt, nyugdíjigénye nincsen, ha csak be nem bizonyítja, hogy a különélés nem az ő hibájából következett be. Ha az özvegy a különélésnek hibáján kívül történt bekövet-