Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941

6.1 1941. június 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 297 - 298

1941 június 20-iki közgyűlés. 298. szám. anyagkereskedéssel foglalkozó budapesti bejegyzett cég, a székesfővárosnak az engedély megtagadását nem kell külön megokolnia. Abérleti viszonyból folyó kötelezettségek teljesítéséért a részvénytársaság átruházás esetén is teljes mértékben felelős marad ; g) a bérleti idő két időszakra oszlik. Az első időszakban a székesfőváros a bérleti viszonyt rendes felmondással nem szüntetheti meg. A második időszakban a székesfőváros a bérleti viszonyt két évi rendes felmondással bármely naptári félév végén megszüntetheti; ebben az esetben a székesfőváros tartozik a részvénytársaságnak az építési tőke még törlesztetten hányadát — a törlesztést naptári félévenként előzetesen esedékes, kereken 13.975 pengős törlesztőrészletekkel, évi 6%-os kamatozás mellett számítva — megtéríteni. Az első időszak legfeljebb az 1972. évi június hó 30.-áig tart; a rendes felmondás lehetősége tehát a székesfőváros számára az 1970. évi július hó 1.-én feltétlenül megnyílik. Abban az esetben, ha az a költségösszeg, amit a részvénytársaság a 32.000 m'

2 kiterjedésű rakodóterületen építőanyag-kereskedelmi és hajózási telepe kikötési, tárolási, szállítási, hajóépítési stb. építményeinek és berendezéseinek áthelyezésére, építésére és beszerzésére fordít (beruházási tőke), az 1947. évi június hó 30.-áig nem érné el a 480.000 pengőt, úgy az első bérleti időszak megrövidül és csak annyi év lesz, ahányszor legalább 16.000 pengőt a részvénytársaság e telepének említett berendezéseibe az utóbb megjelölt időpontig már befektetett; a beruházási tőke tényleges összegét a részvénytársaság okmányokkal felszerelt elszámolással igazolni tartozik. A beruházási tőkébe hajót és egyéb úszóművet nem lehet beszámítani; ha azonban a részvénytársaság a rakodóterületen nem épít rögzített emelőszerkezetet, hanem a rakodást olyan úszóműre szerelt emelőszerkezettel fogja végezni, amelynek építése vagy átalakítása a bérleti szerződés megkötése után kezdődik, az ennek építésére vagy átalakítására fordított költségösszegből legfeljebb 120.000 pengő a beruházási tőkébe betudható; h) a részvénytársaság az a) pontban megállapított kötelezettségének teljesítése után a bérleti viszonyt egyéves előzetes felmondással bármely naptári félév végén megszüntetheti ; ebben az esetben sem az építési tőke törlesztetlen hányadának, sem más költségének vagy kárának megtérítésére igényt nem tarthat; i) ha a részvénytársaság olyan rendkívüli súlyú szerződésszegő cselekményt vagy mulasztást követ el, amely jóvá nem tehető, vagy ha jóvá tehető is, de azt a részvénytársaság a székesfőváros felhívására nem teszi jóvá, a székesfőváros a bérleti viszonyt egy évi felmondással bármely naptári félév végén megszüntetheti és ezenfelül a szerződésszegésből felmerült kárának megtérítését követelheti a részvénytársaságtól; a bérleti viszony megszűnése egyébként a részvénytársaságra nézve ilyen esetben is a h) pontban meghatározott jogkövetkezményekkel jár; j) ha a részvénytársaság az a) pontban megállapított építési munkálatokat az ugyanott meghatározott határidőn belül nem végzi el, a székesfőváros a részvénytársasággal szemben 50.000 pengő összegig terjedhető és bíróilag nem mérsékelhető kötbért szabhat ki. Ha a részvénytársaság az a) pontban megállapított kötelezettségének az előbb említett határidőt követő hat hónap alatt sem tenne eleget, a székesfővárosnak jogában áll szabad elhatározása szerint vagy a még hátralévő* építési munkálatokat a részvénytársaság költségére elvégeztetni, vagy pedig a bérleti viszonyt azonnali hatállyal megszüntetni, mely utóbbi esetben a részvénytársaság a már elvégzett munkálatok költségeinek megtérítését nem követelheti és kártérítésre sem tarthat igényt; k) a bérleti viszony lejárta vagy bármely okból bekövetkező megszűnése esetén a részvénytársaság köteles saját építményeit és berendezéseit az alapozásokkal együtt eltávolítani s a bérelt területet kiürítve és elegyengetett állapotban a székesfőváros szabad rendelkezése alá bocsátani; l) a kötendő bérleti szerződés okirati és jogügyleti illetékét a részvénytársaság viseli; 5. felhatalmazza a polgármestert, hogy a »Nagybátony-Újlaki« Egyesült Iparművek Részvénytársasággal a bérleti szerződést a 4. pontban megállapított feltételek mellett megkösse, a szerződésbe az esetleg még szükséges egyéb kikötéseket beillessze és a szerződést a székesfőváros közönsége nevében aláírja; 6. elhatározza, hogy az északi kikötő építését a felmerülő szükséglethez és a székesfőváros anyagi erejéhez képest fokozatos fejlesztés útján fogja végrehajtani; felhívja a polgármestert, hogy a kikötő kialakításának, továbbá berendezésének (daruk, tárházak, utak, csatornák, vágányzat, világítás, mérlegek stb.) részletes terveit készíttesse el s a kikötő fejlesztésére megfelelő alkalommal tegyen majd előterjesztést;