Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941

6.1 1941. június 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

1941 jünius 20-iki közgyűlés. 296. szám. 5. Nincs-e az érdekelt törvényhatósági bizottsági taggal vagy a bejelentővel rokonságban vagy ellenséges viszonyban? 6. Nem háramlik-e reá az ügy kimeneteléből haszon vagy kár? 7. Nem ígért vagy adott-e valaki valamit a tanúnak vallomásáért és ha igen, ki volt az? 8. Nem utasította vagy nem beszélt-e rá valaki a tanút, hogy mit valljon és ha igen, ki volt az? (2) Az általános kérdőpontokra adott felelet után az elnöknek a tanúhoz olyan kérdéseket kell intéznie, amelyek a vizsgálat tárgyára nézve döntő ténykörülmények felderítése végett szükségesnek mutatkoznak. Kérdéseket a tanúhoz az igazolóválasztmány tagjain kívül a tiszti főügyész (helyettese) is intézhet. (3) Ennek megtörténte után a jelenlevő érdekeltek a tanúhoz pótlólag még kérdéseket indítványozhatnak. Az elnök dönti el, hogy a tanukat ezekre a kérdésekre is kihallgathatja-e. Az elutasító határozatot indokolni és indokaival együtt jegyzőkönyvbe kell venni. 36. §. A tárgyalás bejejezettnek nyilvánítása. Ha az igazolóválasztmány a tárgyalást (a bizonyítás felvételét) befejezte és ha az érdekelteket esetleges bizonyításkiegészítési indítványok megtételére felhívta, az elnök a nyilt ülést felfüggeszti, a határozat megállapítására szolgáló tanácskozás és határozathozatal idejére zárt tárgyalást rendel el, illetve a jegyzőn és a közreműködő tisztviselőkön kívül mindazokat, akik az igazolóválasztmánynak nem tagjai és akik tanácskozási joggal sem rendelkeznek, a tanácskozás céljára rendelt helyiségből eltávolítja. 37. §. A tanácskozás. (1) A tanácskozást az elnök vezeti. (2) A tanácskozás során az igazolóválasztmány tagjai a jelentkezés sorrendjében szólalhatnak fel. (3) Ha ugyanabban az ügyben a tanácskozás már egy órán át tartott, az igazolóválasztmány a felszólalások számát és időtartamát az elnök indítványára, vita nélkül, egyszerű szavazással hozott határozattal korlátozhatja. (4) A (3) bekezdés rendelkezése az elnök és a tiszti főügyész (helyettese) szólási jogát, akik bármikor és akárhányszor felszólalhatnak, nem érintik. 38. §. A szavazás. A tanácskozást a határozathozatal követi. A határozatot szavazással kell megállapítani. 39. §. A kérdés feltevése. (1) Az elnök a kérdést úgy teszi fel, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. (2) Ha bizonyítást kiegészítő indítvány van, először azt kell szavazás alá bocsátani. (3) A kérdés feltevéséhez az igazolvóálasztmány bármelyik tagja hozzászólhat.