Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941
6.1 1941. június 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet
1941 jú nius 20-iki közgyűlés. 296. szám. (3) Az elnök a tárgyalás előtt az érdekelt törvényhatósági bizottsági tagot kellő időben értesíti, hogy a bejelentést és a vele kapcsolatos iratokat megtekintheti és esetleges észrevételeit írásban megteheti. 27. §. Ügyvédi képviselet. A bejelentőt és az érdekelt törvényhatósági bizottsági tagot az eljárás egész szakaszában szabályszerűen igazolt gyakorló ügyvéd képviselheti. 28. §. A tárgyalás vezetése. (1) A tárgyalást az elnök nyitja meg. Ő hívja fel a feleket szólásra és ő vonja meg tőlük a szót, ő kérdezi ki a kihallgatandó személyeket, ő zárja be a tárgyalást és ő hirdeti ki a választmány határozatait. (2) Az elnök gondoskodik arról is, hogy az ügy kimerítő tárgyalásban részesüljön, mindazonáltal a tárgyalás hosszadalmassággal és az ügyre nem tartozó kérdésekkel ne zavartassák és megszakítás nélkül lehetőleg ugyanabban az ülésben befejeztessék. (3) Az elnök gondoskodik arról is, hogy a felek homályos kérelmeiket, tényelőadásaikat és nyilatkozataikat magyarázzák meg, hiányos tényelőadásaikat és bizonyítékaikat egészítsék ki és általában a szükséges nyilatkozatokat tegyék meg. (4) Az elnök a felekhez kérdéseket intézhet. Kérdések intézésére az igazolóválasztmány minden egyes tagja és a tiszti főügyész (helyettese) is jogosult. Kérdéseket a felek is indítványozhatnak. A felek kérdéseinek megengedhetősége felől az elnök határoz. (5) Valamely tényállításra vagy az okiratra teendő nyilatkozat elmulasztottnak csak akkor tekinthető, ha a felet a nyilatkozat megtételére az elnök vagy az igazolóválasztmány valamelyik tagja, vagy a tiszti főügyész (helyettese) felszólította. (6) Az elnök azt a felet és az igazolóválasztmánynak azt a tagját, aki az állam vagy a társadalom rendje ellen izgató, a nemzeti érzést vagy a vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, aki a tárgyalás méltósága ellen vét, vagy a törvényhatósági bizottság egyes pártjait vagy tagjait, vagy a tárgyaláson részt nem vevő személyeket sértő kifejezésekkel illet, vagy bármely módon sért és sértő kifejezést az elnök figyelmeztetése után azonnal vissza nem vonja, valamint azt a felet és az igazolóválasztmánynak azt a tagját, aki a tárgyalást vagy a tanácskozást zavaró vagy annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít, rendreutasítja, szükség esetén a tiszti főügyész (helyettese) indítványára ki is vezetteti. 29. §. Az iratok ismertetése. (1) A bejelentéseket és azok esetleges mellékleteit, továbbá az igazolóválasztmány által kérelemre vagy hivatalból beszerzett, vagy az érdekeltek által bemutatott okiratokat az elnök felhívására a jegyző ismerteti. (2) Az igazolóválasztmány tagjai az (1) bekezdésben említett iratokba az ülés előtt is betenkinthetnek és azokban foglaltakról jegyzeteket készíthetnek. 30. §. Tanuk. — Szakértők. (1) Tanuként hallgatandók ki azok, akiket az érdekeltek bármelyike lakóhelyük és polgári állásuk megjelölése mellett az ügy szempontjából döntő tény bizonyítására megjelöl. (2) Az igazolóválasztmány hivatalból is elrendelheti olyan egyének tanukénti kihallgatását, akiktől az ügy felderítését vagy kétes körülmények tisztázását várhatja. (3) Ha szakkérdés eldöntéséről van szó, megfelelő költségfedezetről való gondoskodás esetén szakértő is igénybe vehető.
