Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940
10. 1940. szeptember 18. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 439
1940 szeptem ber 18-iki rendkívüli díszközgyűlés. 439. szám. V39 rabbilincseket és visszakövetelte a maga életjogait a Kárpátok medencéjében. A történelmi igazságszolgáltatást látjuk és érezzük az események ilyen alakulásában, de kétségtelen, hogy a nagy fordulat reális sikereit, hasznos eredményeit a nemzet sorsát intéző férfiak céltudatos munkája, bölcs országigazgatása hozta létre. Ezen az ünnepnapon, a magyar feltámadás örömében, hálával gondolunk a nagy német és olasz nemzet két legnagyobb emberére : Hitler Adolfra és Benito Mussolinire. (Hosszantartó élénk éljenzés és nagy taps.) Az ő világtörténelmi jelentőségű küzdelmük, Európát átalakító munkájuk teremtette meg azt a lehetőséget, amely most a magyar törekvések sikerére vezetett. Mikor győzelmes hadseregek élén felszabadították népüket a Versailles-rendszer zsarnoksága alól, elsöpörték azzal a trianoni diktátumot is. A Gondviselés a Kormányzó Ür, vitéz nagybányai Horthy Miklós (Hosszantartó élénk éljenzés és nagy taps. — A közgyűlés tagjai felállva ünneplik a Kormányzót.) Magas személyében olyan "vezért adott a magyar nemzetnek, aki az országgyarapítók dicsőségét szerezte meg a magyar történelemben. Az ő bölcs vezetése és nemzetszervező munkája vetette meg alapját a magyarság emelkedésének és erősödésének, hogy betölthesse újra történelmi misszióját ezen a tájon. Külügyminiszterünk szavai szerint Magyarország Észak-Erdély visszacsatolásával az erős középhatalmak sorába lépett. Ezt a súlyt és erőt a területgyarapodáson és a népesség emelkedésén kívül elsősorban magának az országnak belső ereje és katonai értéke jelenti. A magyar honvédség ismét olyan nemzeti hadsereget képvisel, mely méltó az ezeréves katona-nemzethez és biztos záloga a szebb magyar jövőnek. Az újjászervezett nemzet és az erős honvédség mind Horthy Miklós történelmi érdeme és dicsősége. Mikor honvédéi élén bevonult a visszatért magyar városokba, a magyar erővel és öntudattal a maga két évtizedes országlásának tényét ragyogtatta meg a felszabadult magyarok előtt. Hálával és elismeréssel kell megemlékeznünk azokról a magyar államférfiakról is, akik a sorsdöntő időkben a kormányzat felelős helyein intézték sorsunkat. Nagy munka, szívós kitartás és bölcs irányítás hozta meg az országgyarapító eredményeket. Gróf Teleki Pál miniszterelnök (Hosszantartó élénk éljenzés és nagy taps.) a trianoni Magyarország két évtizede alatt mindenkor a magyar igazság rendületlen harcosa és a revízió hirdetője volt úgy tudományos munkásságával, mint politikai tevékenységével. Már annakidején ott állt a trianoni ravatalnál és a Gondviselés nagy magyar hitéért azzal jutalmazta meg, hogy a magyar feltámadás teljesülésekor a felelős magyar kormány feje lehetett. Nagy érdemeket szerzett a Felvidék és Kárpátalja visszaszerzésénél, de most Erdély ügye az ő miniszterelnöki tevékenységének történelmi erőpróbája volt. Nagyszerű munkát végzett, dicsőséges sikert aratott. Hasonló szerep jutott osztályrészül a korszakos fordulónál gróf Csáky István külügyminiszternek is. (Élénk éljenzés és nagy taps.) Egykor ott volt azok között, akik átvették a végzetes ítéletet Trianonban és a sors megengedte neki, hogy a feltámadt magyar igazságot képviselje külügyminiszterként a döntő bécsi tanácskozásokon. Az ő céltudatos külpolitikájának, kiváló személyes képességekről tanúskodó diplomáciájának oroszlánrésze volt a nemzeti siker kivívásában. A miniszterelnökkel együtt méltóvá vált a nemzet elismerésére és hálájára. A visszatért Erdély az ezeréves magyar történelemben mindenkor nemzeti létünk megszentelt földje volt. A magyar múlt dicsőséges emlékei, szent hagyományai fűződnek azokhoz a tájakhoz, városokhoz és falvakhoz, melyek most visszajutottak a bécsi döntéssel a magyarság birtokába. Erdély sorsdöntő szerepet játszott a magyar századok folyamán, a magyar élet végvára volt, ahol nem egyszer menedéket talált az elnyomott és üldözött magyar lélek. Valamikor Fráter György Erdélybe mentette az összeomlott magyar államot és függetlenséget, ott élt tovább az erdélyi fejedelemség területén a magyar gondolat. A visszatért Erdély a területgyarapodáson és a népesség számának emelkedésén kívül ezt a lelki és szellemi erőtöbbletet hozta vissza a magyar életbe. Húsz évvel ezelőtt Erdély leszakításával súlyos csapás érte a szentistváni birodalom lelki integritását. A székelyek elvesztésével annakidején elvesztettük a a magyar lét egyik legerősebb szellemi bástyáját is. A rabságban eltöltött két évtized mutatta meg örök időkre szóló tanulsággal, hogy milyen erőt, milyen értéket képvisel a székely lélek. A legsúlyosabb viszonyok között, a puszta létért folytatott küzdelmek alatt bizonyította be, hogy magyarságában, nemzeti öntudatában semmiféle hatalom
