Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940

14. 1940. december 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 758 - 759 - Szabályrendelet

658 1940 december 13-iki közgyűlés. 759. szám. (3) Az egyéb járandóságok a) a polgármester által megállapított lakás, b) élelmezés, c) szolgálati ruha használata és díjmentes mosatása. (4) A próbaszolgálat [5. §. (2)] ideje alatt az alkalmazott a polgámrester által megállapított próbaszolgálati bért kapja. Ezenkívül folyósítható a szolgálati pótlékok közül a veszélyességi pótlék is. (5) A kisegítő alkalmazottak, akiket az igazgató-főorvos a megállapított létszám keretébe tartozó és a 1. §-ban felsorolt munkahelyeket betöltő alkalmazottak 14napot meghaladó időleges akadályoztatása (betegség, katonai szolgálat stb.) esetén azok pótlására átmenetileg alkalmaz a polgármester által részükre megállapított bért és a munkahellyel kapcsolatos szolgálati pótlékot kapják. (6) Az ideiglenes alkalmazott szoptatós dajkák ugyanazt a bért kapják, mint a próbaszolgálatos alkalmazottak (7. §. 4. bek.). Alkalmazásuk leghosszabb időtartama 12 hónap, amely a próbaszolgálat idejébe nem számítható be. 8- §• (1) A próbaszolgálat (5. §. 2. bek.) alatt megfelelt, havi- vagy órabér mellett alkalmazottakat szolgálati idejük szerint 7 bércsoportba kell sorozni olyképen, hogy a bérösszeg a 7-ik bércsoportban a legalacsonyabb és az első bércsoportban a legmagasabb legyen. Nem sorozhatok be a bércsoportba a főszakácsok, I., II. és III. osztályú szakácsok. Az egyes bércsoportokban esedékes bérösszeget és a várakozási időt a polgármester állapítja meg [kórházi szab. 5. §. (3)]. (2) A besorozás az előírt várakozási idő kitöltésié után rendelettel történik. A rendeletben meg kell állapítani az alkalmazottnak bércsoportba való beosztását és a beosztás hatályának időpontját. Visszamenő hatályú besorozásnak csak akkor van helye, ha a besorozás téves adatok alapján történt, de csak legfeljebb 3 évre visszamenően. (3) A 7-ik bércsoportba való besorozásnak csak a segélydíj [7. §. (4)] mellett eltöltött egy évi próbaszolgálat [5. §. (2)] után van helye. A kisegítő alkalmazottként (7. §. 5. bek.) és szoptatós dajkaként (7. §. 6. bek.) eltöltött szolgálati idő a próbaszolgálat idejébe nem számitható be ; bércsoportba történő besorozás esetén azonban a várakozási időbe be kell számítani, feltéve, hogy megszakítás nincs. Kisegítőként való alkalmazás leghosszabb időtartama hat hónap. Ennek elteltével az alkalmazottat vagy próbaszolgálatra kell beosztani vagy el kell bocsátani. (4) Ha az alkalmazott az előírt várakozási időt az alacsonyabb bércsoportban kitöltötte, besorozása a következő magasabb bércsoportba hivatalból történik. (5) A polgármester az előírt várakozási időt egy évvel megrövöditheti. Ebben a kedvezményben az alkalmazott legfeljebb kétízben részesíthető. A próbaszolgálat megrövidítésének helye nincs. (1) Az eddig alkalmazott bérrendszer nem bizonyult kielégítőnek. A munkásszemélyzetnél egyáltalán nem, az ápolószemélyzetnél pedig csak korlátolt mértékben volt béremelés lehetséges a szolgálati idő szerint. A javasolt bérrendszerrel ez kiküszöbölhető lesz, mert a szolgálati idővel párhuzamosan emelkedik a járandóság. A bércsoportokból ki kellett venni a szakácsokat általában, mert ezeknek fizetése oly magas, hogy egyik bércsoportba sem voltak besorozhatok, illetve besorozás esetén a pótlék többszöröse lenne az alapbérnek. (2) Miután a nyugbérnek, helyesebben a tervezett járadékkiegészítés mértékének az alapja az egyes bércsoportokban megállapított alapbér, rendkívül fontos az alkalmazott szempontjából, hogy mindig a betöltött várakozási időnek megfelelő bércsoportba kerüljön. Ezért történik a jövőben az egyes bércsoportokba való besorozás rendelettel. (3) A rendelkezés célja megakadályozni azt, hogy valaki próbaszolgálat nélkül kerüljön a nyugbérre jogot adó bércsoport egyikébe. 9- §• (1) Szolgálati pótlékot kapnak az ápolószemélyzethez tartozó következő alkalmazottak :