Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940
8. 1940. június 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 369 - 370 - 371 - 372 - 374 - Szabályrendelet
278 1940 június 26-iki közg yűlés. 374. szám. a) az alap tagjainak sorából bármely ok miatt kiválik, b) házasságát bíróilag felbontották és őt vagy házastársával együtt öt is vétkesnek nyilvánították, c) a házassági együttélés hat hónapot meghaladó időtartamon át szünetel és házassági per folyamatban nincs. (13) Az alap a (12) bekezdés b) és c) pontjaiban említett kötelezettség teljesítésének megkönnyítése céljára, a tag részére a 29. §-ban szabályozott pénzkölcsönt folyósíthat, amelyet az alap azonnal a tag fennálló családalapítási kölcsönének törlesztésére köteles fordítani. (14) A családalapítási kölcsön további részletes feltételeit és a folyósítandó kölcsönnek összegeit az intézőbizottság az alap költségvetési egyensúlyának szem előtt tartásával állapítja meg. (15) A családalapítási kölcsön engedélyezése kérdésében az alap központi igazgatójának meghallgatása után az intézőbizottság végérvényesen határoz. 26. §. Szülési és anyasági segély. (1) Ha az igényjogosult tagnak törvényes gyermeke születik, szülési és anyasági segélyre tarthat igényt. (2) A szülési segély összegét (mértékét) az intézőbizottság állapítja meg. (3) Ha a szüléssel kapcsolatban az alapot terhelő kórházi (egyezményes gyógyintézeti) ápolási költség (15. §.) is merül fel, szülési segélyt folyósítani nem szabad. (4) Szüléssel kapcsolatos megbetegedéseknél a szülési segélyen kívül a kórházi ápolás kedvezményében az igényjogosult csak akkor részesíthető, ha a betegség 14 (tizennégy) napot meghaladó kórházi (gyógyintézeti) ápolást tesz szükségessé. A kórházi ápolásra (15. §.) való igény a szüléstől számított 15. (tizenötödik) napon nyílik meg. (5) A szülési segélyt a születésnek a születést tanúsító hatósági igazolvánnyal (Értesítés születésről) vagy szabályszerű anyakönyvi kivonattal történő igazolása mellett azonnal és abban az esetben is folyósítani kell, ha a gyermek halva született. Ugyancsak folyósítani kell a szülési segélyt abban az esetben is, ha a gyermek atyjának elhalálozása után született (utószülött). Ilyen esetben a szülési segélyt az ellátásban részesülő özvegy kezéhez kell kifizetni. (6) Anyasági segélyt csak élő gyermek után lehet igényelni. Az anyasági segély mértéke a (7) bekezdés értelmében figyelembe veendő járandóság egyhavi összege. Az anyasági segély két részletben — 50%-a a születés hónapjában, 50%-a pedig, amennyiben folyósítását a (10) bekezdés értelmében nem kell beszüntetni, a születés után egy hónappal — kerül kifizetésre. (7) Az anyasági segély megállapításánál figyelembe veendő járandóságnak a tényleges alkalmazottaknál — a fegyelmi úton felfüggesztett alkalmazottakat is ideértve — a törzsfizetést és az esetleg élvezett nyugdíjba beszámító személyi pótlékot, a nyűg- vagy kegydíjas alkalmazottaknál pedig az élvezett havi nyugdíjat vagy kegydíjat kell tekinteni. (8) Ha mindkét házastárs tagja az alapnak, abban a kérdésben, hogy a szülési és az anyasági segélyt csak egyikük —a nagyobb összegű szülési és anyasági segélyre igényt adó — járandósága alapulvételével szabad-e folyósítani, az alap pénzügyi helyzetéhez képest időről-időre az intézőbizottság határoz. (9) Ikerszülés esetén a szülési és anyasági segélyt mindegyik újszülött után külön-külön kell megállapítani és folyósítani. (10) Halvaszületés vagy az újszülött időközben történt elhalálozása esetén az anyasági segélyt nem szabad folyósítani, illetve a segély második részletét nem szabad kifizetni. 27. §. Családonkénti üdültetés. (1) A családonkénti üdültetés feltételeit az alap költségvetési egyensúlyának szem előtt tartásával, naptári évenként az intézőbizottság állapítja meg. Az ennek »
