Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940
8. 1940. június 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 351
|940 j únius 26-iki közgyű lés. 351. szám. 259 Peyer Károly Szabó Géza ár. Toperczer Ákosné Pollákné Stern Szerén Szabó Imre Tóth Gábor Reisz Mór Szabó József Vály Ferenc dr. Révész Mihály dr. Szakasits Antal Vályi Lajos dr. Ripka Ferenc dr. Szakái Antal dr. Várady János Sárkány Ferenc Szántay István Viczián István dr. Scheuer Róbert Szentesi József Vörösváry Miklós dr. Schoditsch Lajos Szentjóby-Staub Elemér Wellisch Andor vitéz Somogyi Béla dr. Szepessy Albert Windisch Ödön dr. Steinherz Simon ' Temesváry László törvényhatósági bizottsági tagok. !351. Dr. Karafiáth Jenő főpolgármester-elnök a rendes közgyűlést délután 17 óra 5 perckor megkezdi és az alábbi szavakat intézi a közgyűléshez. Tisztelt Közgyűlés! A törvényhatósági bizottság ügyrendje minden év június 15.-étől szeptember 15.-ig nyári szünetet ad a törvényhatósági bizottság tagjainak. A mai rendkívüli idők következménye, hogy június 26.-án e terem falai között mégis közgyűlést tartunk, igazolva ezzel is, hogy nehéz időkben az önkormányzati élet legfőbb szerve sem ismerhet törvényadta munkaszünetet. Mielőtt azonban rendes tárgysorozatunkra rátérnék, a körülöttünk zajló, s az egész világot ámulatba ejtő események pillanatnyi megállást, magunkbaszállást és elmélkedést parancsolnak reánk. Elmélkedést az Isten bölcs rendelkezéseiről. Az igazság napjának közelgő felragyogásáról. A tisztább élet hajnalhasadásáról. Magyarabb és keresztényebb világról és az előttünk bontakozó új korról, amely Európa összes népei között legelőször hirdetett különleges világnézetre, a keresztény erkölcsre és a nemzeti érzésre, s mindkettő szilárd alapjára, az igazságosságra építi fel az elvakult nemzetek szövetségének siralomháza helyén : az új világot. Prága, Danzig, Varsó, Narvik, Brüsszel, Rotterdam, Paris, Verdun és a szomorú emlékű Versailles és Trianon szinte már epizódszerű jelentőségüket is elvesztették az idők megdöbbentően gyors múlásával. A világ színpadát marói-holnapra újjárendezte az Isten csodatevő hatalma. Villámgyorsasággal seperte el a népeket elválasztó és oly hamar megfakult színfalakat. És mi, akiknek szemünk láítára zajlottak le a kaleidoszkopszerű változások, keresztény alázattal és törhetetlenül bízunk abban, hogy a mostani elrendezés csak az örök isteni igazság jegyében történhetik. De amikor Szent István első nagy királyunk politikai bölcsessége és vérzivataros évszázadokra előre tekintő államalkotó tevékenysége, — melyre legszentebb nemzeti hagyományaink vontak patinát, — a legválságosabb időkben igazolta be újabb ezerévre a szentistváni állameszme sziklavárának megdönthetetlenségét és amikor — e század 40-ik esztendejében — hódoló rajongással szeretett Főméltóságú Kormányzó Urunk országgyarapító vezérlésével és a nagy Széchenyi szellemében dolgozó kormányelnökünk nemzetmentő irányításával immár a trianoni szakadék felett emelt hídra értünk, úgy érezzük, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel kell észretérítenünk, megóvnunk és megmentenünk a tévutakra csalogatható szerencsétlen magyart a szentistváni állameszme ellen izgató, a hídról újból a mélységbe szédítő észbontóan botor és bűnös gondolatoktól. A forradalmak robbantotta, reánk tátongó szakadék a legönzetlenebb együttes munkára, a legkomolyabb összefogásra kell, hogy ösztönözzön mindnyájunkat! Egy kötelességünk lehet csak ezekben a vergődve vajúdó időkben : zárt sorokba tömörülve vezetőink mögé, céltudatosan és fegyelmezetten menetelni a túlsó partra, amelytől húsz esztendő keserűsége szakított el bennünket. A Károlyi Mihályok, Jászi Oszkárok, Linder Bélák bűnös kezeinek segítségével összetákolt sorompóknál a kétévtizedig őrt álló kerubok már porba hulltak, az élni vágyó, de éhhalálra ítélt népek millióira kovácsolt rabbilincsek már meglazultak és széttöredeztek. Ezekben a történelmi pillanatokban, amikor minden nemzetnek ébrednie kell, belső visszavonást kelteni a halálos bűnnél is halálosabb veszedelem. Akik ezt felidézik, azoknak nemcsak az államfenntartó hatalom legkeményebb megtorló erejével, hanem a minden fegyvernél átütőbb hatású egységes és osztatlan nemzeti közvélemény kiközösítő és megvető ítéletével is számolniok kell.
