Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940

6. 1940. május 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 296 - 297

1940 május 15-iki közgyűlés. 296—297. szám. 229 !296. Dr. Mohay Gyula bizottsági tag második interpellációját terjeszti elő : Hajlandó-e a Polgármester Ür az 1920. évi 4%%-os Budapest Székesfővárosi adómentes törlesztéses kölcsön belföldön levő címleteinek karitatív valorizációját mielőtt megvalósítani, annál is inkább teheti azt a Polgármester Ür, mert a külföldi kötvénybirtokosok már amúgyis kártalaníttattak, illetve az ő kötvényeik valorizálást nyertek. Az elhangzott interpellációra a polgármester válaszát dr. Beliczay Imre tanácsnok adja meg. A közgyűlés a választ tudomásul veszi. !297. Dr. Mohay Gyula bizottsági tag harmadik interpellációját terjeszti elő: Van-e tudomása a Polgármester Ürnak arról, hogy az autobuszüzemi alkalmazottak szerzett jogait a BSzKRt igazgatósága minden évben megcsorbítja, illetve figyelmen kívül hagyja. Az alkalmazottakat újabb és újabb szociális sérelem éri, a meglepetésnek sorozatát tartogatja részükre évenként az igazgatóság. Van-e tudomása a Polgármester urnák, arról, hogy az alkalmazottak szabadságidejét 1936 óta minden évben újból rendezik, 1936 előtt öt évi üzemi szolgálat után 14 napi fizetett szabadságot kaptak az alkalmazottak, 1937—1938-ban már négy-hat nappal megrövidítették a szabadság tartamát, amit ugyan külön kérésre mint rendkívüli szabadságot engedélyezte az igazgatóság. 1939-ben újból rendezték a szabadságidőt; az alkalmazottak, akik éveken keresztül már 14 napi fizetett szabadságot kaptak, 1939-ben azonban már legnagyobb részük csak 9—11 napot kaptak. 1940-ben újból megkezdték a szabadságolást, ami újabb meglepetéssel szolgált az alkalmazottaknak, még azok az alkalmazottak is, akik 1939-ben a szabadság rendezés után is 14 napi szabadságot kaptak, nem úgy 1940-ben már csak 11 napi szabadságot engedélyezett az igazgatóság. Van-e tudomása a Polgármester Űrnak arról, hogy az igazgatóság 1939. január 1.-től 104 órát ingyen dolgoztat évente a gépkocsivezetők, illetve a kalauzokkal, ami abból adódik, hogy naponta a szolgálat kezdésnél és végzésnél 5—5 percet nem számolnak el, 313 munkanapot alapul véve ez 52 órát tesz ki, tekintetbe vesszük még azt a heti két napot, amikor az alkalmazottak háromszor kezdenek és végeznek, ezek azok az úgynevezett beugró számok, naponta újabb harminc perc, illetve 52 hét alatt újabb 52 óra, tehát az igazgatóság összesen 104 órát, illetve évi 13 napot nem számol el, ami pénzre átszámítva egy főgépkocsivezetőnek 95 peng'ő 78 fillér veszteséget jelent, ugyanakkor, amikor ingyen dolgozik az alkalmazott egy évben 13 napot, akkor az igazgatóság nagylelkűen engedélyez ugyan annak az alkalmazottnak 6—9—11 napi fizetett szabadságot. Ez az állapot annál kirívóbb, mert az alkalmazottak munkaidejét percekben számolják el, ha pl. a munkaidő 7 óra 59 percet tesz ki még akkor sem számolnak el 8 órát, hanem csak 7 óra 59 percet. Ezen az állapoton az alkalmazottak szociális érdekeit szemelőtt tartva az igazság elve alapján is változtatni kell. Van-e tudomása a Polgármester Űrnak arról, hogy azok az alkalmazottak, akik 1929. és 1936. között léptek az üzem szolgálatába az 1936-ban létesített státusrendezésnél a VI. d. fizetési fokban sorozta be, abba az antiszociális helyzetbe kerültek, hogy az előléptetésekből hosszú esztendőkön keresztül fizetési többletet nem élvezhettek, mert az 1936. előtti törzsfizetésüket különböző pótlékokra, úgy mint átmeneti személyi pótlék, valamint gépkocsivezetői pótlékokra felaprózva kapják most a fizetésüket, az előléptetéseknél ezekből a pótlékokból csatolják azt az összeget a törzsfizetéshez, amit rendes körülmények között mint fizetésjavítást az üzemnek kellene fedezni. Ugyan ez a helyzet a segédszerelőknél, akiket V. fizetési csaoportba a g. és h. fokozatba soroltak be, így szakmai képzettségüket valósággal sértő javadalmazásba részesülnek. A BSzKRt igazgatóság ezt már elvileg be is látta, úgyhogy az újabb felvételek alkalmával a segédszerelőket már az V. fizetési csoport magasabb fokozatába osztja be, úgy áll elő az a helyzet, hogy az a segédszerelő, aki ma lép az üzem szolgálatába, magasabb fizetési fokba kerül, mint az a segédszerelő, aki 10—12 éve az üzem szolgálatában van. Van-e tudomása a Polgármester Ürnak arról, hogy az igazgatóság nem adja meg a szabadságra menő alkalmazottaknak áz igazolást, hogy igénybe vehetnék