Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940
5. 1940. április 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243 - 244 - 245 - 246
166 1940 áprili s 24-iki közgyűlés. 246. szájn. 2. írásbeli jelentéseket és beadványokat a szolgálati főnökség útján kell a felsőbbség elé terjeszteni. 3. E szabálytól eltérni csak az utasításokban megjelölt esetekben lehet, továbbá akkor, ha erre az alkalmazott külön meghagyást nyert, vagy a késedelem veszéllyel jár s végül írásbeli beadványokra nézve abban az esetben is, ha a szolgálati főnök az alkalmazott beadványát a felsőbbséghez felterjeszteni vonakodik. Ily kivételes esetekben azonban a beadvány másolatát a szolgálati főnökhöz is be kell adni. (1914. évi XVII. t.-c. 15. §-a.) 23. §. Szolgálati beosztás. 1. Minden alkalmazott köteles abban a munkakörben és azon a helyen tenni szolgálatot, amelyet neki fölebbvalója kijelölt. 2. A munkakör kijelölésénél a fölebbvaló az alkalmazott képzettségét és szakismereteit figyelembe venni köteles, hacsak az illetőnek a vonatkozó munkakörben való alkalmazása a szolgálat érdekébe nem ütközik. 3. Az alkalmazottat szolgálati érdekből bármikor át lehet helyezni. Az ilyen áthelyezés esetén felmerülő szükséges költözködési költségeket az alkalmazott csak akkor igényelheti, ha az áthelyezés Budapestről vidékre, vagy vidékről Budapestre, vagy vidékről más vidékre történik. 4. Arra az alkalmazottra, aki az új munkakört vagy szolgálati helyet az erre kitűzött időn belül el nem foglalja, a 24. és 74. §. renedelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 5. A szolgálati hely és beosztás megállapításánál, éppúgy mint az áthelyezésnél, a szolgálat érdeke irányadó. Emellett az alkalmazott érdekeire, különösen gyermekei iskoláztatásának megkönnyítésére is lehetőleg figyelem fordítandó. 6. A vasúti alkalmazott — a fenti 2. és 3. bekezdésben foglaltak szem előtt tartásával — szolgálattételre a vasút segédüzemeihez vagy egyéb vállalataihoz és ezeknek telepeire, munkahelyeire is beosztható még abban az esetben is, ha ezek valamelyikét a vasút másnak adja át üzemkezelésre. E beosztás az illetőnek vasúti alkalmazotti minőségén (3. §.) nem változtat. 7. Rendkívüli viszonyok (elemi események, sztrájk, mozgósítás stb.) esetén a vasút alkalmazottja az ezen viszonyok következtében szükségessé vált rendkívüli szolgálatra a 2. bekezdés korlátozása nélkül kirendelhető. 8. Az alkalmazott szolgálati helye közelében tartozik lakni, ha a szolgálati érdek ezt megkívánja. Ha ott megfelelő lakást nem kaphatna, abban az esetben az alkalmazottól a távolabb eső, de könnyen megközelíthető helyen való lakhatásra az engedély — amely előzetesen kikérendő — csakis akkor tagadható meg, ha a szolgálat ezáltal nyilvánvaló kárt szenvedne. 9. Az alkalmazott a részére kijelölt természetbeni lakást elfogadni és ha a felsőbbség rendeli, azt záros határidő alatt kiüríteni és rendelkezésre bocsátani köteles. (1914. évi XVII. t.-c. 16. §-a.) 24. §. A szolgálatból való távollét. 1. Az alkalmazott szolgálati főnökének vagy fölebbvalójának engedelme nélkül szolgálatát (szolgálati helyét) nem hagyhatja el és magát a szolgálatban más által nem helyettesíttetheti. 2. Az engedélyezett időn túl elmaradni nem szabad. 3. Az alkalmazott eltávozását szolgálati főnökének vagy fölebbvalójának előzetesen bejelenteni köteles akkor is, ha bírói, közigazgatási vagy katonai hatóság előtt kell megjelennie. 4. Engedelem nélküli igazolatlan távollét idejére sem fizetés, sem más illetmény nem jár.
