Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1939
5. 1939. március 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 177 - 178 - 179 - 180 - 181
114 1939. március 29-i ki közgyűlés. 177—181. szám. Nagy Andor Nagy Antal Nagy Ferenc Nagy László dr. Németh Béla dr. Németh Gyula Nyáry Miklós dr. Orova Zsigmond dr. Pakányi Ferenc ifj. Paulheim Ferenc Payr Hugó Párkány Frigyes.dr. Pásztor Imre Petracsek Lajos dr. Petrovácz Gyula Petzrik Jenő dr. Peyer Károly Pollatschek Elemér dr. Pollákné Stern Szerén Rassay Károly dr. Reisz Sándor Révész Mihály dr. Rupert Rezső dr. Sárkány Ferenc Schmidt Richárd Schoditsch Lajos vitéz Somogyi Béla dr. Steinherz Simon Struczky Sándor Szabó Géza dr. Szabó József Szakái Antal dr. Szántay István Szentesi József Szentjóby-Staub Elemér Szepessy Albert Szőke Gyula dr. Tauffer Gábor dr. Terbócz Imre Toperczer Ákosné Tóth Gábor Ugrón Gábor dr. Usetty Béla dr. Vas Imre Vály Ferenc dr. Vályi Lajos dr. Viczián István dr. Vitéz Aladár Vörösváry Miklós dr. Wellisch Andor Wenczel Árpád dr. Windisch Ödön dr. Wittenberg István Zsitvay Tibor dr. tö örvényhatósági bizottsági tagok. !177. Dr. Karafiáth Jenő főpolgármester-elnök a rendes közgyűlést 5 órakor megnyitja és a megjelenteket szívélyesen köszönti. !178. Elnök javaslatára a jegyzőkönyv hitelesítése're Gazdy Jenő, Nagy Andor, Pakányi Ferenc és Wellisch Andor bizottsági tagokat küldi ki a közgyűlés. !179. Elnök javaslatára a közgyűlés Pfeifer Ignác bizottsági tagnak a betegségére való hivatkozással kért négyheti szabadságot engedélyezi. !180. Elnök bejelenti, hogy távolmaradásukat kimentették dr. Bocsáry Kálmán, dr. Dési Géza, Körmendy Elemér, Lédermann Mór bizottsági tagok és dr. Némethy Károly tanácsnok. !181. Dr. közgyűléshez: Karafiáth Jenő főpolgármester-elnök a következő beszédet intézi a »Mélyen tisztelt Közgyűlés! Amikor a március Idusát követő napon Árpád vezér diadalmas hadai útján a Vereckei-szorosnál két testvérnemzet újra egymásra talált, mintha csak a Nagyságos Fejedelem harci tárogatójának bérceket rengető kései visszhangjára pattant volna szét a Beszkidekre kovácsolt rozsdaverte trianoni vasbilincs. Ezekben a magyar igazságot, magyar szabadságot, magyar hősiességet, magyar testvériséget hirdető mámoros napokban tekintsünk elsősorban hűséges és hálatelt szívvel vitéz nagybányai Horthy Miklós nagyurunk, Magyarország erőskezű, bölcs és jövőbelátó kormányzója felé, akinek országlása alatt a baráti szövetségek tengelyében a húsz év előtti romokból feltartózhatatlanul bontakoznak ki immár az ezeréves ország történelmi határai és gondoljunk megilletődött szeretettel és büszkeséggel nagyszerű seregeinkre, akik jeges hegyi ösvényeken, úttalan utakon, de még a levegő birodalmában is a legdicsőbb honvéd-erényekre emlékeztetve teljesítették a parancsot: megállás nélkül az ezeréves határokig. A velünk mindenkor hűséges sorsközösségben élő magyar-orosz testvéreinket pedig öleljük magunkhoz régi szeretettel. Felejtessük el velük a most elmúlt rossz álmot. És felajánlva a magyar Alföld áldottan puha friss kenyerét és többé felbonthatatlan vendégbarátságát, hívó szózatunkra tárjuk fel előttük régi nagyságunkra büszke székesfővárosunk kultúráját, iparát és kereskedelmét, hadd hallják a fellélegző ország értük oly sokáig aggódó szívének őszinte dobbanását. Eme gondolatoktól áthatva kérem a közgyűlést, hogy érzelmeinknek kifejezést adandó, járuljon hozzá ahhoz, hogy Budapest székesfőváros törvényhatósága nevében a mai közgyűlésből a Kormányzó Úr Őfőméltóságához és a m. kir. miniszterelnök úrhoz a Kárpátaljának húsz éves rabságból való felszabadulása és az anyaországhoz való visszacsatolása emlékére üdvözlő táviratot intézhessek.
