Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1939

4. 1939. március 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 147 - Szabályrendelet Budapest székesfőváros árvízvédelméről

1939. március 8-iki közgyűlés. 147. szám. 85 10. §. Intézkedések +7-00 méteres vízállás esetén. (1) Ha a vízállás a +7-00 métert elérte és még további áradás várható, a partművek, a partfal nyitott helyeinek, tehát a lépcsők kocsilejárók és a mélyebben fekvő részek elzárásához szükséges anyagokat és eszközöket a megfelelő helyre ki kell szállítani. (2) Hasonlóképen meg kell tenni az előkészületeket a töltésből álló védővonal mélyebben fekvő részeinek felmagasítására, megerősítésére, illetve ideiglenes védőművekkel való ellátására. (3) Amennyiben a m. kir. földművelésügyi minisztérium vízrajzi intézetének jelentése szerint +8-00 métert meghaladó vízállás várható, az elzárásokat el kell készíteni és az ideiglenes magasításokat el kell végeztetni. ii.§. A III. védelmi fokozat. (1) Ha a vízállás +8-00 méternél magasabbra emelkedik, vagy oly viszonyok állanának elő, hogy a székesfőváros egyes részei elöntésének veszélye fenyegetővé válnék, beáll a III. védelmi fokozat. (2) A polgármester: a) a védővonal különböző szakaszának természetéhez képest a védelem módozatait megállapítja, a kellő anyagok kiszállításáról és munkások felvételéről haladéktalanul gondoskodik, a veszedelem elhárításához szükséges intézkedéseket anyagi áldozatokra tekintet nélkül, a legnagyobb eréllyel, szükség esetén a m. kir. honvédség műszaki csapatainak igénybevételével foganatosítja ; b) megfelelő számú vízi járómű beszerzéséről és felszereléséről, szükség esetén a magántulajdonban levők igénybevételével (1879. évi XL. t.-c. 142. §.) gondoskodik, velük a ker. elöljárókat, a rendőrséget a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületet, a Gáz-, Víz- és Elektromosműveket ellátja, a többit pedig a tűzoltófőparancsnoknak adja át ; c) a ker. elöljárókat kellő mennyiségű pallóval és bakkal ellátja, hogy a csekélyebb árral borított helyeken a gyalogosközlekedést fenntarthassák; d) kijelöli és a ker. elöljárókkal közli azokat a fővárosi, esetleg magánosok tulajdonában levő épületeket, amelyekben az elöntés következtében hajléktalanná vált lakosok ideiglenesen elhelyezést kaphatnak ; c) hirdetményben és egyéb módon figyelmezteti a lakosságot az elöntés veszélyére, felhívja őket a fenyegetett házak, helyiségek, pincék kiürítésére; védekezésre szólítja a víznek a házakba beáramlásából keletkező károk lehető csökkentésére; tájékoztatja a víznek esetleges fertőzött volta miatt bekövetkezhető betegségekről; tudomásul adja, hogy az árvíztől átnedvesedett élelmiszernek hatósági vizsgálat és engedély nélkül forgalomba hozatala tilos; felhívja a háztulajdonosokat, illetve a bérlőket, hogy az árvíz elvonulása után az elárasztott helyiségeket, udvarokat, járdákat az iszaptól, törmeléktől tisztítsák meg és a lakóhelyiségeket szárítsák ki; hogy a megrongálódott épületeket, valamint az ivóvizet szolgáltató kutakat csak akkor szabad újból használatba venni, ha erre a ker. elöljáró engedélyt ad. 12. §. A védőmüvek átszakadásakor teendő intézkedések. A védőműveknek egy vagy több ponton való átszakadásakor, vagyis árvíz kitörésekor jogosult a polgármester mindazokat az intézkedéseket megtenni, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kiöntött árvizet egyesek minél kisebb károsodása mellett a rendes mederbe levezethesse. Ha a veszély elhárítása gyors intézkedést igényel, a polgármester az érdekeltek meghallgatása nélkül, saját felelősségére, a helyzet és a viszonyok által parancsolt irányban legjobb belátása szerint intézkedhetik és határozatát azonnal végrehajthatja.