Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938
7. 1938. október 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 395 - Szabályrendelet a székesfőváros fogyasztási adókról
|938. október 12-iki közgyű lés. 395. szám. 517 (13) Ha az engedélyes adófizetési kötelezettségének nem tesz pontosan eleget, továbbá, ha ő, vagy felelős megbízottja, vagy a sajtolásnál foglalkoztatott másik alkalmazottja az engedéllyel kapcsolatban jövedéki kihágást követ el, vagy az ellenzár eltávolítására vonatkozó tilalmat megszegi, az engedély azonnal hatályát veszti és a meg nem adózott készletet azonnal meg kell adóztatni, illetve az esedékes adót a letett biztosítékból kiegyenlíteni. (14) A kisajtolt mennyiségből visszamaradt seprő, vagy üledék címén sem adóelengedésnek, sem adóvisszatérítésnek helye nincs. C) A gyümölcslé megadóztatása. (15) Egyéb gyümölcs sajtolása esetén az előző (10)—(14) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. D) A borfogyasztási adó alól feltételesen mentes adótárgyak megadóztatása. (16) A feltételes borfogyasztási adómentességi engedély kiadásánál a 10. §-ban foglalt általános szabályokon kívül irányadó szempont az, hogy a feltételes adómentes raktározásra szolgáló pincékbe általában csak lefejtett, tehát seprőmentes bort, továbbá az 1936 : V. t.-c. értelmében borjavítás és mustjavítás céljából felhasználható sűrített mustot (fagyasztott bort) és borpárlatot szabad beraktározni. (17) A polgármester évről-évre, a szüreti év megállapításával kapcsolatban intézkedni jogosult, hogy az alábbi feltételtől függően seprős bor és must is feltételes borfogyasztási adómentesen beraktározható legyen. Ez esetben azonban a bepincézendő seprős bor és must valóságos mennyisége helyett a valóságos bor- és mustmennyiségnek vörös bornál 6%-os, fehér bornál 10%-os forrási veszteséggel, illetve seprőtartalommal csökkentett részét kell feltételes adómentesen beraktározottnak tekinteni és ennek megfelelően közvetlenül a borszemleívbe bevezetni. (18) Borseprőből, vagy más mesterséges módon készült borokat — a 70.000/1936. F. M. sz. rendelettel megengedett eljárásokkal készített típusborok, csemegeborok, ürmösbor, pezsgőbor és habzóbor kivételével — beraktározni tilos. Úgyszintén tilos a szőlőcefre és borseprő beraktározása is. (19) A feltételes adómentes raktározásra szolgáló pincéknek a borszemleívben nyilvántartott számszerű készletéből — a készletfelvételnél megállapított hiány esetén — adómentesen leírható: a) természetes apadás címén, a feltételes adómentesen raktározott borkészletekben talált valóságos hiány, de legfeljebb a készletfelvételnél talált tényleges készlet havi Ve%-a ; b) megsemmisülés címén az előre nem látható, vagy el nem hárítható esemény következtében a feltételes adómentes raktáron megsemmisült adótárgy tényleges mennyisége abban az esetben, ha a megsemmisülés tényét és körülményeit az engedélyes haladéktalanul, legkésőbb azonban az esemény beálltát követő 24 óra alatt a ker. adószámviteli osztálynak írásban bejelenti és ha a megsemmisülés tényét a vizsgálat kétséget kizáró módon megállapította ; c) megromlás címén, az emberi élvezetre, valamint borecetkészítésre és szesztermelésre is alkalmatlanná vált és hivatalosan megsemmisütett bormennyiség teljes egészében, ha ennek romlott minőségét a székesfővárosi vegyészeti- és élelmiszervizsgáló intézetnek, — a fél költségére — megtartott vizsgálata igazolja ; d) gyártási apadás címén, a pezsgő- és habzóborfogyasztással foglalkozó cégek által feltételes adómentes raktározásra bejelentett borból a gyártásra ténylegesen felhasznált bormennyiségnek tényleges gyártási apadása, de legfeljebb a gyártásra ténylegesen felhasznált bormennyiségnek egyszersmindenkorra 4%-a, amelyben már bennfoglaltatik a gyártásra bejelentett mennyiség természetes apadása és a gyártási folyamat alatt palacktörés, robbanás stb. miatt előálló hiány is. (20) Az előző (19) bek. b), c), és d) pontjai szerinti apadást a szemleívben csak akkor lehet kiadásba helyezni, ha ezekben a pontokban körülírt jogcímek fennforgását a polgármester megállapítja és a megsemmisülés, megromlás, illetve gyártási apadás címén előálló hiányok leírását elrendeli, míg a (19) bek. a) pontja szerinti természetes apadást, a készletfelvétel alkalmával kell minden különösebb engedély nélkül, a szemleívben kiadásba helyezni. 5*
