Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

7. 1938. október 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 388

490 1938. október 12-iki közgyűlés. 388. szám. !388. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 309.640/1938— III. számú előterjesztését a VI. ker., Külső Váci-úti (Tripoliszi) római katolikus egyházközség kérelme a plébánia és kultúrház elhelyezésére és építkezésére megállapított kikötések módosítása iránt. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és magánépítési, valamint a pénzügyi szakbizottság meghallgatása után előterjesztett javaslatára a XIII. ker., Magdolna-városban fekvő 26.085/18. hrszámú székesfővárosi telekből plébánia épület elhelyezése céljára a 309/1937. kgy. számú határozattal a 14. XXV/9, a. tt. számú térrajzon megjelölt és átengedett terület helyett a 18. XXVI/21. c. tt. számú térrajzon kék színű Bj-betűvel megjelölt mintegy 58 négyszögöl kiterjedésű területet jelöli ki, egyúttal a kultúrház elhelyezése céljára ugyancsak a fenti számú határozattal használatra átengedett terület helyett az említett térrajzon kék színű ,4J-betűvel megjelölt mintegy 100 négyszögöl kiterjedésű területnek a Külső Váci-úti »Szent Mihály« főangyalról elnevezett róm. kat. Egyházközség részére való használatbaadását elhatározza az alábbi feltételek mellett : 1. Az Egyházközség az átengedett területen a kultúrházat a plébánia "épület építésével egyidejűleg tartozik felépíteni szabályszerű építési engedély és olyan tervek alapján, amelyeknek kivitelezéséhez a székesfőváros mint telektulajdonos hozzájárult. 2. Az Egyházközség köteles a terület használatára való átengedésére vonatkozó határozat keltétől számított két éven belül a területet ténylegesen átvenni, az átvételtől számított két éven belül a kultúrház és plébánia épület építését megkezdeni, az építkezést egy év alatt befejezni és a felépítményeket végleges rendeltetésüknek átadni. 3. A létesítendő épületben az Egyházközség hivatalos helyiségein kívül csak kulturális és szociális célokat szolgáló intézmények helyezhetők el. A székesfőváros egy szoba-konyhából, valamint a szükséges mellékhelyiségekből álló lakáson kívül más lakás létesítését a kultúrházban nem fogja engedélyezni, valamint nem fogja engedélyezni azt sem, hogy a plébánia épületben létesítendő mellékhelyiségek, mint például mosókonyha, egyúttal a létesítendő kultúrház használatára is szolgálhassanak, továbbá nem járul hozzá mozi, üzlet, korlátlan italmérési engedéllyel rendelkező kör és hasonló intézményeknek a kultúrházban való elhelyezéséhez. 4. A használatra átengedett terület használati joga másra át nem ruházható, az ingatlan, vagy annak használati joga telekkönyvileg nem" terhelhető meg. 5. Az átengedett telken emelendő épületben létesítendő helyiségek politikai párt, társaság vagy alakulat részére sem alkalmilag, sem bérbeadás útján rendelkezésre nem bocsáthatók. 6. Ha az Egyházközség a 2. pontban megállapított időben a kultúrházat fel nem építené, vagy amennyiben a felépítmények felett akár részben, akár egészben a használattól eltérően rendelkeznék, ha a területet, illetőleg a felépítményt nem a megállapított célra használná, a felépítmények feletti szabad rendelkezése bármely oknál fogva részben vagy egészben megszűnnék, a terület használati joga is megszűnik és a használatba adott területet a felépítményekkel és minden egyéb tartozékaival együtt a székesfőv4ros közönsége azonnal visszaveheti anélkül, hogy az Egyházközség, vagy bárki más a területen eszközölt beruházásokért a székesfővárostól bármilyen címen megtérítést vagy kártérítést követelhetne. 7. A terület átadásától kezdve a használatba adott terület és a rajta létesítendő felépítmények után teljesítendő mindennemű kiadást, beleértve mindazokat a közterheket is, amelyek egyébként az ingatlan tulajdonosát terhelnék, tehát az adókat, illetékeket, illetékegyenértéket, vízdíjat, stb., továbbá az ingatlan után a jelenleg fennálló, vagy a jövőben hozandó törvények, rendeletek, szabályrendeletek, stb. alapján kivetendő mindennemű állami és községi közszolgáltatásokat és egyéb kiadásokat a használat tartama alatt mindenkor az Egyházközség tartozik viselni olyképen, hogy a székesfővárost az ingatlan után a használat ideje alatt semmiféle kiadás ne terhelje. 8. Az Egyházközség tartozik a szabályozási terv szerint kialakítandó, a szóbanlevő telektömb nyugat felé eső homlokzatának a létesítendő park és iskola céljára fenntartott terület elválasztó vonalától a Babér-utcáig terjedő része mentén kivetendő útburkolási és csatornázási járulékokat viselni és a járulékokat az erre irányuló felhívástól számított 30 napon belül a székesfőváros központi pénztárába befizetni. 9. Az Egyházközség köteles a terület tényleges átadásától kezdve úrijogelismerési díj címén évenként 20 aranypengőt minden év január hó 2. napján a székesfőváros központi pénztárába befizetni.