Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

6. 1938. június 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros vízszolgáltatásáról

1938. június 22-iki közgyűlés. 301. szám. 23. §. A csőhálózat védelme a visszaszívás és visszafolyás ellen. Közegészségügyi védőintézkedések. (1) Gőzkazánokat, vízzel öblített székeket, vizeldéket, szájöblítőket és egyéb hasonló berendezéseket nem szabad a csőhálózattal közvetlenül összekötni, azokat csak tartányból táplálhatok. (2) Kagylónélküli, úgynevezett folyóméteres vizeldék szerelése nem engedélyezhető. (3) Fürdőkádakat, mosdókat, mosogatókat, vagy egyéb, a vízvezeték által táplált, vagy öblített berendezéseket úgy kell készíteni, hogy azokból a már egyszer kifolyt víz a hálózatba vissza ne kerülhessen. (4) Ahol tömlők már kieresztett vízbe nyúlhatnak be, a tömlővel kapcsolatban használt kifolyók ágvezetékére csőmegszakítót, vagy légbeszívószelepet kell szerelni. (5) Fürdőkályhák kazánjait úgy kell készíteni, hogy az azokban tárolt víz a közcsőhálózatba vissza ne kerülhessen. (6) Gázfürdőkályhákat, autógejzereket olyan berendezéssel kell felszerelni, amely vízhiány esetén a gázt önműködően elzárja. (7) Elektromos fűtésű melegvíztárolók előtt a víztápvezetéken visszacsapószelepet és a készülék legmagasabb pontja fölé nyúló csőhurokra szerelt visszaszívást meggátló csőmegszakítót, vagy légbeszívószelepet kell alkalmazni. A készülékben az elektromos áramerek és a vízvezetéki tápcső között olyan ellenállásnak kell lenni, hogy minden Volt üzemi feszültségre legalább 1000 Ohm ellenállás jusson. (8) Melegvíztartányok (boilerek) előtt a hidegvíztápvezetéken visszacsapószelepet és a tartány legmagasabb pontja fölé nyúló csőhurokra szerelt visszaszívást meggátló légbeszívószelepet kell alkalmazni. (9) A székesfővárosi vízművekből táplált vízvezetéki csőhálózatot és berendezést más vízmű csőhálózatával, vagy berendezésével összekötni nem szabad. (10) Tartányokat, valamint az ezekből táplált, közvetett (ú. n. indirekt) vezetékeket ugyanolyan szabályok szerint kell készíteni, mint a vízvezetékkel közvetlenül táplált vezetékeket és berendezéseket. (11) Azokat a vízvezetéki berendezéseket, amelyeket e Szabályrendelet életbeléptetése előtt hoztak üzembe, de e §. követelményeinek meg nem felelnek, a Vízművek felhívására záros határidőn belül át kell alakítani (51. §.). 24. §. Tűzivezetékek. (1) Az ingatlanok tűzbiztonságát szolgáló tűzoltóberendezésnek vízvezetéki csőhálózatát a közcsőhálózattal külön kell összekötni, ahhoz csakis tűzcsapokat szabad kapcsolni, azt a háziszükségletet ellátó, továbbá a magánvízműből táplált csővezetékkel összekötni nem szabad. (2) A tűzicsapokat a Vízművek sodronnyal leköti és ólompecséttel látja el. Az ólompecséteket csakis tűzveszély esetén, vagy hatósági intézkedésre szabad leszakítani. Az ingatlantulajdonos vagy meghatalmazottja az ólompecsétek leszakításáról 24 órán belül a leszakítás okának megjelölése mellett a Vízműveket értesíteni •tartozik. (3) A tűzivezetéknek és az esetleg hozzátartozó szivattyúberendezésnek a terveit és leírását a szerelés megkezdése előtt a 17. §-ban megszabott módon — a 18. §-ban említett célból — a Vízműveknél be kell mutatni. (4) A tűzivezetékekért évi díjat, úgynevezett »Készenléti díjat« kell fizetni. A készenléti díj összegét — a készenléttel kapcsolatos költségek alapján — a székesfőváros polgármestere állapítja meg. (5) Az ólompecsétek indokolatlan leszakítását, valamint a kötelező bejelentések elmulasztását az 51. §-ban megszabott pénzbírsággal kell sújtani. (6) A tűzicsap jogtalan használata által okozott költségeket az ingatlantulajdonos megtéríteni köteles. A költségek behajtása a vízdíjakra megállapított módon történik (43. §—49. §-ig).