Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

6. 1938. június 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 295 - 296

1938. június 2 2-iki közgyűlés. 296. szám. 403 (11) Az eltűnt (fel nem található) alkalmazott (nyugdíjas) feleségének és gyer­mekének az igénye az ideiglenes ellátásra az eltűnés megállapításával áll be s az ideiglenes ellátást az ezt követő hónap első napjával kell folyósítani. (12) Az eltűnése után meghalt, illetve holttá nyilvánított alkalmazott (nyug­díjas) özvegyének és árvájának igénye az özvegyi járadékra és lakáspénzre, illetve a nevelési járadékra a halálnak, illetve a bírói holttányilvánítás jogerőre emelke­désének a napjával áll be és az azt követő hó első napjával kerül folyósításra. (13) Az özvegy (elvált feleség) és a szülőtlen, valamint a szülőtlennel egyenlő­nek tekintendő árva igénye a rendszeres átmeneti ellátásra az alkalmazott (nyug­díjas) halálával áll be s azt az igény beálltát követő hónap első napjával kezdődően a szabályzatban megszabott időtartamokon át kell kifizetni. (14) Az özvegyi járadék élvezetében meghalt anya szülőtlenné vált árvájának igénye az átmeneti ellátásra az anya halála napjával áll be s azt az igény beálltát követő hónap első napjával kezdődően a szabályzatban megszabott időtartamokon át kell kifizetni. (15) Az özvegy és a szülőtlen árva igénye a végkielégítésre az alkalmazott halálával áll be s a végkielégítést az igény beálltát követő hónap első napjával kell folyósítani. (16) A temetési segély folyósítására az igény az alkalmazott (nyugdíjas) halálával áll be s azt az igény beálltával azonnal ki kell fizetni. (17) A nyugdíjmegváltásra, az özvegyi járadék megváltására, úgyszintén a kegyelmi és a kivételei ellátásra az igény tényleges folyósításukkal egyidejűen áll be. (18) Ha az alkalmazott állásával (munkahelyével) kapcsolatban tényleges szolgálata alatt természetben kapott lakást és nyugalombahelyezésének időpontjá­ban ebben lakott, részére a természetben kapott lakásból való kiköltözése napjával kezdődően annak a hónapnak a végéig, amelyben a tényleges szolgálat alól felmen­tették, folyósítani kell annak a lakáspénznek az aránylagos részét (egy napra a havi lakáspénznek egyharmincad részét), amely tényleges szolgálata alatt egyébként megillette volna. Ha a nyugdíjas a természetben kapott lakásból hónap közben költözik ki, részére a kiköltözés napjával kezdődően a hónap végéig a nyugdíjast megillető lakáspénznek a fentiek szerint számított aránylagos részét kell fizetni. (19) Ha az özvegy férjének természetben kapott lakásából férje elhalálozásának a napját követő lakbérévnegyed letelte után költözött ki, részére az őt megillető lakáspénznek aránylagos részét (egy napra a havi lakáspénz egyharmincad részét) a kiköltözés napjával kezdődően — esetleg az igényjogosult egy vagy több elvált feleséggel való megfelelő megosztás szerint — ki kell fizetni. (20) A (12) bekezdés rendelkezéseit a szülőtlen, vagy szülőtlenekkel egyenlő­nek tekintendő árvák lakáspénzére is megfelelően alkalmazni kell. (21) Az időlegesen beszüntetett ellátásokat az ezen szabályzat megfelelő §-aiban megjelölt időpontokat (az időleges szünetelés okának megszűnté) követő hónap 1. napjával kezdődően kell újból folyósítani. (22) Az újból férjhezment özvegyet (elvált feleséget) a 39. §. szerint megillető, újból folyósításra kerülő ellátást az említett §. (4) bekezdésében meghatározott nappal kezdődően kell kifizetni. 47. §. Az ellátás beszüntetésének az időpontjai. (1) A rendszeres ellátásokat annak a hónapnak a végével kell beszüntetni, amely hónapban a beszüntetés okául ezen szabályzat szerint megállapított körülmény bekövetkezett. (2) A rendszeres átmeneti ellátást az annak élvezetére megállapított időtar­tamok lejártával kell beszüntetni. (3) A kegyelmi és kivételes ellátást be kell szüntetni mindazokban az esetekben és időpontokban, amelyekben a megfelélő rendszeres ellátást is be kell szüntetni, továbbá — ha a polgármester annak megvonását elrendelte — a polgármesteri rendeletben megállapított időpontban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom