Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

6. 1938. június 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 295 - 296

1938. június 22-iki közgyűlés. 296. szám. intézeténél, intézményénél — kivéve a kereskedelmi társaságoknál, — betöltött állásával kapcsolatban családi pótlékra, az elhalt férj szolgálata alapján pedig nevelési járadékra lenne igénye, a két járandóság közül azt kell megállapítani, amelynek a megállapítását az özvegy (elvált feleség) kéri. 27. §. A szülőtlen árvák nevelési járadéka. (1) A szülőtlen, úgyszintén a szülőtlen árvákkal egyenlőknek tekintendő árvákat [(4) és (5) bekezdés] nevelési járadék címén a 26. §. (1) bekezdése szerint megállapítható nevelési járadék kétszeres összege illeti meg, az említett rendelkezéssel megállapított korlátok között. (2) Ha az atyátlan árva későbben szülőtlen, vagy ezzel egyenlőnek tekintendő árva lett, a 26. §. alapján megállapított nevelési járadékot az előző (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően újból kell megállapítani. (3) A szülőtlennek tekintendő árvának kétszeres összegű nevelési járadékát a 26. §-ban foglalt rendelkezések szerint újból kell megállapítani, ha megszűnik az az ok, amely miatt az árvát szülőtlennek kellett tekinteni. (4) A szülőtlen árvával egyenlőnek kell tekinteni azt az ezen szabályzat szerint nevelési járadékra jogosult atyátlan árvát, akinek atyja után az özvegy bármely okból végkielégítésre, illetve özvegyi járadékra igényt nem tarthat, vagy részére végkielégítést, illetve özvegyi járadékot nem folyósítottak, vagy akinek özvegyi járadékát bármely okból megszüntették, vagy aki azt bármely okból elvesztette, aki özvegyi járadékát megváltotta, továbbá — ezeknek a feltételeknek a fennforgása esetén — annak az elvált feleségnek az alkalmazottal (nyugdíjassal) kötött házasságból származott gyermekét, akinek édesanyja ellátásban nem részesül. (5) A szülőtlen árvával egyenlőnek kell tekinteni a nőalkalmazottnak anyátlan árváját, akinek atyja nem él, illetve őt holtnak nyilvánították, vagy ha életben van, teljesen vagyontalan, jövedelme nincs, s egyszersmind teljesen munka- és keresetképtelen. 28. §. A szülötten árvák lakáspénze. (1) Ha az alkalmazott (nyugdíjas) után nevelési járakékra jogosult, legalább két szülőtlen, vagy ilyennel egyenlőnek tekintendő árva maradt, [27. §. (4) és (5) bekezdés], a szülőtlen árvákat együttesen ugyanolyan lakáspénz megilleti, mint amilyen lakáspénzt a szabályzat szerint az özvegy (elvált feleség) részére meg kell állapítani. (2) Ha az alkalmazott (nyugdíjas) után csak egy nevelési járadékra jogosult szülőtlen, vagy ilyennel egyenlőnek tekinthető árva maradt, ezt az előző (1) bekezdés szerint megállapítható lakáspénznek a fele illeti meg. (3) Ha az (1) bekezdésben említett esetben a lakáspénz felosztása válnék szükségessé, azt az igényjogosultak között egyenlően kell megosztani. 29. §. A nevelési járadék élvezetére megszabott korhatár. (1) A nevelési járadék az árvát 20. életéve betöltéséig illeti meg. (2) Azok az árvák, akik tanulmányaikat nyilvános tanintézetekben folytatják, vagy magukat valamely művészeti, ipari, kereskedelmi pályára gyakorlatilag képezik s ezt igazolják, úgyszintén azok, akik tényleges katonai szolgálatot, illetve az érvényes jogszabályok szerint ennek megfelelő szolgálatot teljesítenek és a szabályzat 30. §-a szerint ellátottaknak nem tekinthetők, a nevelési járadékot a tanulmányok, a gyakorlati kiképzés, a katonai szolgálat idejére, legfeljebb 24. éves életkoruk betöltéséig megkapják.