Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

6. 1938. június 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 295 - 296

388 1938. június 22-iki közgyűlés. 296. szám. (2) A lakáspénzt a nyugdíjas által a tényleges szolgálatban utoljára viselt állására, munkahelyére az illetményszabályzat kiegészítő részét alkotó I.—

V. mellékletek szerint a háromnál kevesebb családi pótlékban részesülő alkalmazottak részére rendszeresített lakáspénzek alapján kell megállapítani. (3) A nyugdíjazás után ismét tényleges szolgálatba lépett alkalmazottnál — újabb nyugdíjazás esetén — utoljára viselt állásnak azt kell tekinteni, amely után a 6. §. (12), illetve a 11. §. (3) bekezdése értelmében nyugdíját meg kell állapítani. (4) A nyugdíjas lakáspénzét a (2), illetve a (3) bekezdések értelmében alapulveendő lakáspénznek az alábbi százalékaival kell megállapítani: a) 15 évnél kevesebb beszámítható szolgálati idővel 55%-kal, b) 15 évi és ennél több, de 25 évnél kevesebb beszámítható szolgálati idővel 70%-kal, c) 25 évi és ennél több, de 35 évnél kevesebb beszámítható szolgálati idővel 80%-kal, d) 35 évi és ennél több beszámítható szolgálati idővel 90%-kal. (5) A lakáspénz havi összegének a megállapításánál a 6 fillérnél kisebb összeget figyelmen kívül kell hagyni, a 6 fillérnél Vagy ennél nagyobb összeget pedig 10 fillérre kell felkerekíteni. (6) A szabályszerű, előzetes engedéllyel külföldön tartózkodó, illetve a külföldről visszatért nyugdíjas lakáspénzére vonatkozóan a közigazgatási nyugdíjasok lakáspénzére hasonló esetekben érvényben levő szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 16. §. A családi pótlék. A nyugdíjast a családi pótlék ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan mértékben illeti meg, mint az ugyanazon állásban (munkahelyen) tényleges szolgálatban álló alkalmazottat. A családi pótlék engedélyezése és megszüntetése a közigazgatási alkalmazottakra, illetve nyugdíjasokra mindenkor érvényes szabályok szerint történik. 17. §. A nyugdíj, a lakáspénz és a családi pótlék megszüntetése. (1) A nyugdíjat, a lakáspénzt és a családi pótlékot meg kell szüntetni: a) ha a nyugdíjas meghal, b) ha a nyugdíjas magyar állampolgárságát elveszti, c) ha a nyugdíjas előzetes engedély nélkül idegen hatalom szolgálatába lép, d) ha a nyugdíjast jogerős bírói ítélettel hivatalvesztésre ítélik, e) ha a nyugdíjast jogerős bírói ítélettel bűntett, vagy az állami és társadalmi rend ellen, vagy a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó, nyereségvágyból elkövetett vétség miatt szabadságvesztés-büntetéssel sújtják, a hivatalvesztés kimondása nélkül, f) ha a nyugalombahelyezés időpontjában már fennállott olyan körülmény jut tudomásra, amelynek ismeretében nyugdíj nem lett volna megállapítható, g) ha a nyugdíjas szabályszerű, előzetes engedély nélkül huzamosan (egy évben három hónapot meghaladó időn át) Magyarország határain kívül tartózkodik, h) ha a nyugdíjas a székesfőváros törvényhatóságának hatóságánál, hivatalánál, intézeténél, intézményénél — kivéve a kereskedelmi társaságoknál — ellátási jogosultsággal összekötött szolgálati minőségben újból állandó, tényleges szolgálatba lép, i) ha a saját kérelmére tartós szolgálatképtelenség okából nyugdíjazott, akit a 13. §. (3) bekezdésében foglaltak szerint szolgálatképességének a megállapítása céljából tiszti főorvosi (tiszti főorvoshelyettesi) felülvizsgálatra rendeltek, a felülvizsgálaton igazolatlanul nem jelenik meg, vagy a megjelenést halogatja, illetve, ha a szolgálatképesnek minősített nyugdíjas a szolgálati kötelékbe való visszalépésre szóló felhívásnak a kitűzött határidőben eleget nem tesz,