Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938
3. 1938. március 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 125
104 1938. március 30-iki közgyűlés. 124—125. szám. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és magánépítési, valamint a pénzügyi szakbizottság meghallgatása után előtrjesztett javaslatára az I. ker., Attila-körút 6337. hrszámú 277 négyszögöl kiterjedésű ingatlannak a Tabán rendezésére céljára 182.000 pengő, azaz : Egyszáznyolcvankettőezer - pengő kártalanítási ár ellenében a székesfőváros közönsége részére való megszerzését elhatározza. Egyúttal a közgyűlés a fentemlített kártalanítási árat és a székesfőváros közönsége által viselendő vagyonátruházási illetéket, összesen tehát 200.000 pengőt, azaz: Kettőszázezer pengőt a 106.717/1937— IV. számú belügyminiszteri leirattal jóváhagyott 406/1937. kgy. számú közgyűlési határozattal az 1937. évi 30,000.000 pengős beruházási kölcsönből városrendezési célokra engedélyezett 1,500.000 pengős hitelösszeg terhére engedélyezi. Ennek a határozatnak a meghozatalánál jelen voltak és »igen«-nel, tehát a polgármesteri előterjesztés mellett szavaztak : vitéz Bartha László, Bednárz Róbert, K. Császár Ferenc, dr. Cselényi Pál, Csorna Zsigmond, Diószeghy János, dr. Üivényi Károly, dr. Ernszt Sándor, Gáldy Bála, dr. Gyurkovics Henrik, dr. Hajnóczy Béla, dr. Hedry Aladár, dr. Homonnay Tivadar, Horovitz Gábor, Kasics Margit, Kertész Elemér, Lázár Emil, Lédermann Mór, Lévai Sándor, dr. Mandl Oszkár, Miliők Sándor, dr. Mohaupt Gyula, Müller Antal, Nagy Antal, dr. Nagy Lászió, Németh Gyula, Orova Zsigmond, vitéz Pesthy Müller József Leó, dr. Petzrik Jenő, Reisz Mór, Schoditsch Lajos, Steinherz Simcn, Struczky Sándor, dr. Szakái Antal, Szepessy Albert, Tóth Gábor, dr. Vörösváry Miklós, dr. Wenczel Árpád, dr. Duday Alajos, Wossala Sándor, dr. Szepesváry Pál, dr. Salamon Géza, dr. Bódy László, Király Kálmán, dr. Felkay Ferenc, dr. báró Babarczy István, dr. Farkas Ákos, dr. Rosta János, Kempelen Ágoston ; »nem«-mel, tehát a polgármesteri előterjesztés ellen senki sem szavazott. Ezt a határozatot a közgyűlés az 1930. évi XVIII. t.-c. 93. §-a első bekezdésének rendelkezéséhez képest jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszti. (Közben az elnöki széket d r . Lamotte Károly alpolgármester foglalja el.) !125. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 302.758/1938.— III. számú előterjesztését az V. ker., Zsitvay Leó-utca 5. sz. 24.944. hrsz. székesfővárosi teleknek a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége részére való átengedése ügyében. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és magánépítési, valamint a pénzügyi szakbizottság meghallgatása után előterjesztett javaslatára az V. ker., Zsitvay Leó-utca mentén fekvő 24.944. hrszámú 340-79 négyszögöl kiterjedésű székesfővárosi teleknek székház, illetőleg a »Hősök háza« felépítése céljából évi 20 pengő úrijogelismerési díj fizetése mellett a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége részére való ingyenes használatbaadását elhatározza az alábbi feltételek mellett: 1. A Szövetség a használatra átengedett telken csak az arra a környékre megállapított beépítési módnak megfelelő épületet létesíthet szabályszerű építési engedély és olyan tervek alapján, amelyeknek kivitelezéséhez a székesfőváros, mint "telektulajdonos hozzájárult. 2. A Szövetség köteles a szóbanlevő telket a közgyűlési határozat keltétől számított egy éven belül átvenni, az átvételtől számított 2 éven belül az építkezést megkezdeni, az építkezés megkezdésétől számított további két éven belül azt befejezni és az épületet végleges rendeltetésének átadni. 3. A Szövetség a felépítendő székházat csak a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák érdekeinek megvédése céljából létesített, vagy létesítendő intézmények és adminisztratív helyiségek céljára használhatja a 7. pontban tett engedmény kivételével. 4. Ha a Szövetség a 2. pontban megállapított határidőket be nem tartaná, vagy a használatba adott telken létesített felépítmények felett akár részben, akár egészben a használattól eltérően rendelkeznék, ha a területet nem a fentebb megállapított célra használná, a használati jogot másra átruházná, vagy megterhelné, vagy a felépítmény felett rendelkezési jogát csak részben is elvesztené, az ingatlan
