Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

14. 1937. december 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 684

502 1937. december 17-iki közgyűlés. 683—684. szánt. (2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettség ellenőrzése és a hiányzó határjeleknek az érdekelt ingatlantulajdonos költségére hivatalból való pótlása az illetékes kerületi elüljáró hatáskörébe tartozik. 8. §• Ennek a szabályrendeletnek az alapján az érdekelt ingatlantulajdonosok terhére kivetett bírságok és költségek behajtása közadók módjára történik. 9. §• Ezt a szabályrendeletet a polgármester hajtja végre. 10. §. Ez a szabályrendelet a kihirdetést követő 15. napon lép életbe. Ezt a határozatot a közgyűlés 1937. évi XVIII. t.-c. 94. §-a értelmében kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszti. !684. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 300.894/1937.—

III. számú előterjesztését a Pesti Evangélikus Magyar Egyházközség kérelme a XIV. ker. zuglói evangélikus templom céljára szükséges székesfővárosi terület átengedése iránt. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és magánépítési, valamint a pénzügyi szakbizottság meghallgatása után előterjesztett javaslatára a 31264. hr. számú székesfővárosi telekből a XIV. ker., Bosnyák-utca mentén fekvő, s a Lőcsei-utca és az ezzel közel párhuzamos 15 méter szélesre tervezett utca között levő 30 öl mélységű, mintegy 820.00 négyszögöl kiterjedésű területnek templom, paplak és egyházi épületek létesítése céljából évi 20 aranypengő urijogelismerési díj fizetése mellett a Pesti Evangélikus Magyar Egyházközség részére használatra való átengedését elhatározza azzal a feltétellel, ha az Egyházközség a szóbanlevő terület átadása előtt igazolja, hogy az előzetesen bemutatott és a székesfőváros által elfogadott tervek alapján létesítendő épületek felépítéséhez szükséges összeg felett — a székesfőváros egyoldalú elbírálása alapján — rendelkezik, egyúttal felhatalmazza a közgyűlés a polgármestert, hogy amennyiben az Egyházközség ezt a körülményt igazolja, a terület tényleges átadása iránt intézkedhessek. Egyúttal a közgyűlés a szóbanlévő terület használatára való átengedésével kapcsolatban az alábbi feltételeket köti ki: 1. Amennyiben az Egyházközség a templom építésére tervpályázatot ír ki, a bírálóbizottságban való képviseltetésre a székesfővárost fel kell kérnie. 2. Az Egyházközség a beépíthető területen csak a környékbe beilleszkedő és a megállapítandó beépítési módnak megfelelő épületeket létesíthet olyan tervek alapján, amelyekhez a székesfőváros mint telektulajdonos előzetesen hozzájárult. A területen kizárólag templom, paplak és egyházi célokat szolgáló felépítmények létesíthetők. 3. Az Egyházközség köteles a közgyűlési határozat keltétől számított egy éven belül a területet átvenni és az átvételtől számított két éven belül az építkezést megkezdeni, az építkezés megkezdésétől számított három éven belül az építkezést befejezni és a felépítményeket végleges rendeltetésüknek átadni. 4. Ha az Egyházközség a 3. pontban feltüntetett határidőket be nem tartaná, vagy a területen létesített felépítmények felett akár egészben, akár részben a megállapított használattól eltérően rendelkeznék, ha a területet nem a fentebb megállapított célra használná, ha a használati jogot másra átruházná, vagy megterhelné, vagy a felépítmény feletti rendelkezési jogát csak részben is elveszítené, a terület használati joga megszűnik és a területet a rajta levő felépítményekkel és ezeknek összes tartozékaival együtt a székesfőváros közönsége azonnal visszaveheti anélkül, hogy az Egyházközség, vagy bárki más, a területen eszközölt beruházásokért a székesfővárostól bármilyen címen megtérítést, vagy kártérítést követelhetne. 5. Az Egyházközség a használatra átengedett terület használati jogát másra át nem ruházhatja és az ingatlant, vagy annak használati jogát nem terhelheti meg.