Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

9. 1937. június 23. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 351 - 352 - 353

1937. június 23-iki rendkívüli közgyűlés. 353. szám. 331 s azokat egy éven belül vissza kell téríteni. Az igénybevételt az üzemvezető meghallgatásával a polgármester engedélyezi, a törvényhatósági bizottság közgyűlésének azonban utólag be kell jelentenie (13. §. 6. pont, 1930: XVIII. t.-c. 74/§. 1. bekezdés, 1934: XII. t.-c. 19. §.). (3) Amennyiben a székesfőváros az üzem készpénzvagyonából egy évnél hosszabb időre szóló, vagy az 1930 : XVIII. t.-c. 74. §-ának (1) bekezdésében megjelölt 500.000 pengős keretet meghaladó kölcsönt kíván felvenni, a kölcsön felvételéhez a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozata szükséges (12. §. 11. pont, — 1930: XVIII. t.-c. 74. §. 2. bekezdés.). 7. §. Költségvetés. (1) Az üzem várható üzletmenetéről évenkint költségvetést kell készíteni. A költségvetési év mindig megegyezik a községi háztartás költségvetési évével. (2) A költségvetésben elő kell irányozni a várható összes kiadásokat, ezek között a rendes fenntartás költségeit, a kölcsöntőkék törlesztésére és kamataira, a tartalékok (alapok) javadalmazására (8. §.), a behajthatatlan követelések leírására előreláthatóan szükséges összegeket, továbbá a bevételek terhére tervbevett beruházások költségeit, valamint a várható összes bevételeket. (3) A költségvetést a polgármester által megszabott időpontra kell elkészíteni és a polgármesterhez beterjeszteni. (4) Az üzem költségvetését a polgármester az üzemvezető útján hajtja végre (1934: XII. t.-c. 20. §.). 8. §. Rendes fenntartási költségek. Tartalékok. (Alapok.) Értékcsökkenés. Újítás. (1) A költségvetésben rendes fenntartás címén előirányzott összeg (7. §. 2. bekezdés) terhére csak azok a kiadások számolhatók el, amelyek a beruházott vagyontárgyak üzemképes, használható állapotban való fenntartásához szükségesek. A szükséges alkatrészek pótlása is a rendes fenntartás keretébe tartozik (1930: XVIII. t.-c. 87. §. 8. bekezdés). (2) A vagyontárgyak (épületek, gépek, felszerelések, berendezések stb.) értékének csökkenését, valószínű élettartamuk alapján az egyes évekre egyenletesen elosztva, kiadásként kell elszámolni, vagyis leírni. Az így gyűjtött tartalék csak a leírt vagyon pótlására használható fel. (3) Ha az értékcsökkenés leírására az üzemnek fedezete nincsen, megfelelő fedezetről a zárószámadás megállapításakor a törvényhatósági bizottság közgyűlésének kell gondoskodnia (10. §., 12. §. 6. pont). (4) A rendes fenntartáson kívül a beruházott vagyon kiegészítésére, továbbá olyan beszerzésekre és munkálatokra, amelyek az üzem működését javítják, biztonságát növelik, újítási tartalékot létesíteni és azt az üzleti eredményekhez mérten gyarapítani kell. (5) A rendes tartalék a jövőben felmerülhető veszteségek fedezésére szolgál és csak az előirányzott feleslegen felül évenkint elért tiszta nyereségből létesíthető, illetve gyarapítható. (6) Az üzem jövedelméből — azokon a tartalékokon (alapokon) felül, amelyeket a törvény vagy egyéb jogszabályok írnak elő — csak a jelen szabályzatban engedélyezett tartalékokat lehet létesíteni és gyarapítani (1930: XVIII. t.-c. 87. §. 8. bekezdés). (7) A tartalékokat (alapokat) csakis a rendeltetésüknek megfelelő célokra szabad igé'nybevenni. A tartalékok (alapok) kamatjövedelme csak a megfelelő tartalékok (alapok) növelésére fordítható. (8) Az üzem a jelen szakaszban megjelölt tartalékokat (alapokat) kölcsönként kamat megtérítése mellett forgótőke céljára és — a (2) bekezdésben említett értékcsökkenési tartalék kivételével — beruházások céljára is igénybeveheti. Az igénybevételhez a törvényhatósági bizottság közgyűlésének az engedélye szükséges (12. §. 10. pont, — 1930: XVIII. t.-c. 87. §. 8. bekezdés, 1934: XII. t.-c. 8. §. 1. bekezdés a) pont).