Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

9. 1937. június 23. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 351 - 352 - 353

1937. június 23-iki rendkívüli közgyűlés. 353. szám. 321 b) az alpolgármesterek, c) az illetékes ügyosztály vezetője (helyettese), d) az üzem tisztviselői közül: az üzemvezető (14. §. 1. bekezdés), helyettese (14. §. 2. bekezdés) és akiket a polgármester a cég jegyzésére felhatalmaz (13. §. 24. pont). (2) A székesfővárost képviselő polgármester, alpolgármesterek, ügyosztályvezető (helyettese), továbbá az üzemvezető és helyettese a céget a cégjegyzésre vonatkozó toldat nélkül, míg a többi cégjegyzésre jogosult »per procura« (pp.) toldattal jegyzi. (3) Az (1) bekezdésben felsoroltak cégjegyzési jogosultságát a kereskedelmi cégjegyzékbe be kell vezettetni. \ (4) A cég jegyzése akként történik, hogy a bárki által írt, vagy nyomtatott, vagy cégbélyegzővel az iratra vezetett cégszöveget két cégjegyzésre jogosított cégszerűen aláírja. 4- §• Az üzem helye. (1) Az üzem telephelye : Budapest. (2) Az (1) bekezdésben említett telephelyen mint főtelepen kívül a törvényhatósági bizottság közgyűlésének engedélyével fióktelepek is felállíthatók (12. §. 12 pont.). (3) Ha az üzem a székesfőváros területén kívül állít fel fióktelepet, a céget a fióktelepre illetékes törvényszéknél is be kell jegyeztetni. 5. §. Az üzem vagyonkezelése. (1) Az üzem vagyonát a székesfőváros többi vagyonától elkülönítve, a kereskedelmi üzleteknél szokásos szabályok szerint kell nyilvántartani és kezelni (1930: XVIII. t.-c. 87. §. 5. bekezdés). (2) Az üzem részére esetleg szükséges beruházási és forgótőkét a székesfőváros pénzkészleteiből csak kölcsönként lehet folyósítani, vagy erre a célra külön kölcsönt kell felvenni (12. §. 8—9. pont). (3) Az üzem a kezelésébe átadott vagyon értékét, a kölcsönként kapott beruházási és forgótőkét — hacsak a törvényhatósági bizottság közgyűlése kifejezetten másként nem rendelkezik — törleszteni és azok után megfelelő kamatot fizetni köteles (1930 : XVIII. t.-c. 87. §. 6. bekezdés). 6. §. Pénzkészletek gyümölcsöztetése. (1) Az üzem nem tarthat pénztáraiban nagyobb pénzkészletet, mint amennyi legfeljebb 3 napi készpénzkiadásainak zavartalan ellátására előreláthatólag szükséges. Az ezt meghaladó pénzkészletet gyümölcsöztetni kell (12. §. 16. pont, 13. §. 9. pont, 14. §. 7. bekezdés 7. pont, 1930 : XVIII. t.-c. 71. §. 2. bekezdés, 1934: XII. t.-c. 18. §. 2. bekezdés.) (2) A székesfőváros az üzem készpénzfeleslegeit szükség esetén igénybeveheti. Ezt azonban kölcsönnek kell tekinteni és utána a mindenkori betéti kamatlábnak megfelelő kamatot kell fizetni. Az így igénybevett összegek csak ideiglenes kisegítésre szolgálhatnak s azokat egy éven belül vissza kell téríteni. Az igénybevételt az üzemvezető meghallgatásával a polgármester engedélyezi, a törvényhatósági bizottság közgyűlésének azonban utólag be kell jelentenie (13. §. 6. pont, 1930: XVIII. t.-c. 74. §. 1. bekezdés, 1934: XII. t.-c. 19. §.). (3) Amennyiben a székesfőváros az üzem készpénzvagyonabol egy évnél hosszabb időre szóló, vagy az 1930: XVIII. t.-c. 74. §-ának (1) bekezdésében megjelölt 500.000 pengős keretet meghaladó kölcsönt kíván felvenni, a kölcsön felvételéhez a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozata szükséges (12. §. 11. pont, — 1930: XVIII. t.-c. 74. §. 2. bekezdés). 7. §• Költségvetés. (1) Az üzem várható üzletmenetéről évenkint költségvetést kell készíteni. A költségvetési év mindig megegyezik a községi háztartás költségvetési évével.