Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 263 - 264 - 265 - 266

1937. június 2-iki közgyűlés. 266. szám. 233 a víztartály befogadóképességének (űrtartalmának) 45%-a után kell a fogyasztási adót a beszállítás helye szerint illetékes kirendeltségnél kivetni és beszedni, ha a szállítás december, január és február hónapokban, 30%-a után, ha a szállítás március, október, november hónapokban és végül 20%-a után pedig abban az esetben, ha a szállítás április, május, június, július, augusztus és szeptember hónapokban történik ; c) a Duna székesfővárosi szakaszán kifogott halak adóztatását az illető halászmester részére kijelölt állandó bárkahely szerint illetékes ker. adószámviteli osztály, a Dunán bárkában, idegen helyről a székesfőváros területére beszállított halakét pedig a kikötés helye szerint illetékes kirendeltség, mindkét esetben azonban a halak tényleges súlyának alapulvételével végzi ; d) a székesfőváros területére nem vízben szállított halak adóztatása a behozatal helye szerint illetékes kirendeltségnél a halak tényleges súlyának alapulvételével történik. 18. §. A székesfővárosban előállított borpárlat adózása. (1) A székesfőváros területén üzemben tartott szeszfőzdék (borpárlatgyárak) helyiségeibe bort csak borpárlatgyártás céljából szabad behozni. A) A feltételes adómentességgel beraktározott bor felhasználása borpárlatgyártásra. (2) A borpárlatgyártás céljából a 10. §. (4) bekezdés b) pontja alapján feltételes adómentességgel beraktározott borból borpárlatgyártásra tényleg felhasznált bormennyiség után borfogyasztási adót fizetni nem kell, hanem az abból gyártott borpárlatot kell mint égetett szeszt megadózni. A feltételes adómentességgel beraktározott bor azon mennyiségének adózása, amely borpárlatgyártásra nem lett felhasználva, a feltételes adómentességnek a 10. §-ban foglalt általános szabályai szerint történik. (3) A bornak a 10. §. (4) bekezdés b) pontja alapján feltételes adómentességgel bíró pincébe való szállítására használt hordókból történő átfejtése, valamint a raktári hordókban (tartályokban) a bor kezelése és a raktári hordókból (tartályokból) a főzőkészülékre való felöntése csak az e célra kirendelt hivatalos közeg jelenlétében történhetik. (4) A számadásszerű és a tényleges borkészletnek a 10. §. (10) bekezdése szerinti összehasonlítása alkalmával előtalált hiány keretében természetes, illetőleg raktári apadás címén elszámolható mennyiség tekintetében a 16. §. (19) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a borfőzdék borkészleteire is alkalmazni kell. B) Adózott bor felhasználása borpárlatgyártásra. (5) A borpárlatgyártásra felhasznált adózott bor után a borfogyasztási adó még a belőle gyártott borpárlatnak idegen határba történő szállítása esetén sem adható vissza, sem pedig a gyártott borpárlat adójába nem számítható be. C) A feltételes adómentességgel beraktározott, továbbá az adózott borból előállított borpárlat adózása. (6) Ügy a feltételes adómentességgel kezelt, mint a megadózott borból előállított borpárlat után szeszfogyasztási adópótlékot kell a székesfőváros területén való forgalombahozatalkor fizetni. 19. §. Szeszfogyasztási adópótlék. (1) A szeszfogyasztási adópótlék alá eső adótárgyak előállításával (tárolásával) foglalkozó gyárak (raktárak) nemcsak az állami szeszadók, hanem a székesfővárosi szeszfogyasztási adópótlék szempontjából is a m. kir. pénzügyőrség rendszeres fel-