Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 259 - 260 - 261 - 262

190 1937. június 2-iki közgyűlés. 262

. szám. 2. Az a vizsgálóbiztos, aki a tárgyalásra kerülő ügyben vizsgálati cselekményt foganatosított, a vádat nem képviselheti és sem védő, sem szakértő, sem a bíróság tagja nem lehet. A vád képviseletére nem lehet kijelölni azt az alkalmazottat, akire nézve azoknak a kizáró okoknak valamelyike áll fenn, amelyeket a bűnvádi perrendtartás az ügyészség tagjaira nézve felsorol. (1896. évi XXXIII. t.-c. 73. §.) 73. §. Kizáró okok a kir. ügyészség tagjaira nézve a 64. §. 1., 2., 3., 4., 6. pontjában meghatározott esetek. Ki van zárva továbbá a kir. ügyészség tagja, akkor is, ha az ügyben korábban mint bíró, védő, vagy mint a magánvádlónak vagy sértettnek képviselője járt el. 55. §. A fegyelmi határozatok végrehajtása. m A fegyelmi határozatokat jogerőre emelkedésük után a terhelt illetékes felsőbbsége nyomban végrehajtani köteles. 56. §. Az igazgatóság, mint kivételes fegyelmi bíróság. 1. Az igazgatóság, mint kivételes fegyelmi hatóság, a rendes fegyelmi eljárás mellőzésével, fegyelmi büntetésképpen, azonnal beálló hatállyal elbocsáthatja a szolgálatból azokat az alkalmazottakat, akiket tömeges munkabeszüntetésben való részvétel, vagy passzív resistentia, vagy ezekre irányuló izgatás, bujtogatas vagy összebeszélés vétsége terhel, valamint azokat, akik alkalmazott társaikat fenyegetéssel vagy tettlegességgel fenti célból megfélemlítik, vagy megfélemlíteni akarják. 2. Ilymódon az elbocsátást a szolgálati vétség elkövetésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kimondani. 3. Az elbocsátást írásbeli határozatban kell kimondani és abban az elbocsátás alapjául szolgáló tényt meg kell jelölni. 4. Az elbocsátó határozat meghozatala után nyomban végrehajtandó. 5. A határozatot az alkalmazottnak saját kezéhez kézbesíteni kell. Ha a határozat nem kézbesíthető, azt a szolgálati rendeletek közlésére nézve fennálló gyakorlat szerint közzé kell tenni. 6. A jelen szakasz alapján kimondott elbocsátásnak ugyanaz a joghatálya van, mint a fegyelmi bíróság által kimondott elbocsátásnak. 7. Azokat az alkalmazottakat, akiket az első bekezdésben említett szolgálati vétség miatt mint felbujtókat, izgatókat, erőszakoskodókat, vagy szervezőbizottsági tagokat bocsátottak el, az üzem szolgálatába többé egyáltalán nem lehet felvenni. 57. §. Eljárás büntetendő cselekmény fennforgása esetén. 1. Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény a szolgálati vétségen kívül büntetendő cselekmény (bűntett, vétség vagy kihágás) ismérveit is feltünteti, a fegyelmi eljárás megindítására jogosult felsőbbség — amennyiben ezt a szolgálat érdekében vagy közérdekből szükségesnek tartja, — a büntetendő cselekményről a kir. ügyészséget, vagy a büntető eljárásra hivatott közigazgatási hatóságot, a büntető eljárás megindítása végett szükséges adatok közlése mellett értesíti.' 2. Ha a felsőbbség megítélése szerint a szolgálati vétség már pusztán fegyelmi szempontból is a szolgálatból való elbocsátást teszi indokolttá, a jogosult felsőbbség a fegyelmi vizsgálatot a büntető eljárásra való tekintet nélkül lefolytattatja és az ügyet az illetékes fegyelmi bíróság elé utalja, egyszersmind értesíti a fegyelmi bíróságot, hogy a büntető eljárás folyamatba tétetett. 3. Ha büntető eljárás van folyamatban, a fegyelmi bíróság az elbocsátást a büntetőeljárásra való tekintet nélkül kimondhatja ; ha azonban a felvett bizonyítás