Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

6. 1937. április 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 177 - Szabályrendelet a székesfőváros kegyuraságához tartozó római katolikus plébánosok nyugdíjszerű ellátásáról

1937. április 21-iki közgyűlés. 177. szám. 95 20. §. A folyósított özvegyi ellátás megszüntetése. (1) A már folyósított özvegyi ellátást be kell szüntetni, a) ha az özvegy elveszti magyar állampolgárságát, b) ha az özvegyet a bíróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre ítéli, c) ha az özvegyet a bíróság jogerős ítélettel szabadságvesztés-büntetésre ítéli hivatalvesztés kimondása nélkül, d) ha az özvegy előzetes engedély nélkül tartósan Magyarország határain kívül tartózkodik, e) ha a férj halála után kiderül és az egyházi hatóság megállapítja, hogy a férj még tényleges működése ideje alatt olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy öt az egyházi hatóság állásától elmozdítsa vagy fegyelmi úton javadalmától megfossza, illetve a hajdudorogi egyházmegye kötelékéből kizárja, ha a cselekmény elkövetésétől még hat hónap nem telt el, j) ha az özvegy újból férjhezmegy, g) ha az özvegy nyugdíját a 31. §. értelmében megváltja, fi) ha az özvegy meghal, i) ha az özvegy eltűnt. (2) A jelen §. (1) bekezdésének b), e) és h) pontjaiban felsorolt esetekben az özvegyi ellátást véglegesen kell beszüntetni. Az a), d) és i) pontokban említett esetekben az özvegyi ellátást csak ideiglenesen kell beszüntetni és újból folyósítani kell azt a hónapot követő hó első napjától kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt az özvegyi ellátást beszüntették; a múltra nézve azonban az özvegyi ellátást utólag sem lehet folyósítani. A c) pontokban említett esetben az özvegyi ellátást csak a szabadságvesztés-büntetés tartamára kell beszüntetni. 21. §. A nevelési díjra való igény. A jelen szabályrendelet értelmében nyugdíjszerű ellátásra jogosult görögszertartású plébános törvényes gyermekét, akár a plébánosnak a székesfőváros kegyuraságához tartozó plébánián plébánosként való működésének ideje előtt vagy alatt vagy pedig nyugdíjazása után született, úgyszintén utószülött gyermekét, a 26. §-ban meghatározott életkor eléréséig nevelési díj illeti meg, ha a tényleges működésének ideje alatt elhalt plébános legalább öt évi beszámítható szolgálati idővel bírt vagy nyugdíjazott állapotban halt meg. Nyugdíjazott állapotban elhaltnak kell tekinteni ebből a szempontból azt a nyugdíjazott görögszertartású plébánost is, akinek nyugdíját a 12. §. (1) bekezdésének b), c), e), h), i) és j) pontjai alapján időlegesen megszüntették. Ha azonban a 12. §. (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt esetben a nyugdíjazott plébános, illetve özvegye és árvája a plébánosnak a közhatóságnál eltöltött szolgálata alapján a közhatóság által való ellátásra szerzett igényt, a plébánost a jelen szabályrendelet rendelkezései szempontjából nyugdíjas állapotban elhaltnak tekinteni nem lehet. 22. §. A nevelési díj élvezetéből kizáró okok. (1) Nevelési díjra nincs igénye a 2. §-ban felsorolt eseteken kívül annak az árvának, a) aki nem magyar állampolgár, b) akit a bíróság jogerősen hivatalvesztésre ítélt, c) aki véglegesített plébános árvája, d) aki plébánosnak örökbefogadott gyermeke. (2) Az a körülmény, hogy a plébános gyermekét harmadik személy örökbeíogadta, a nevelési díjra való igényt nem szünteti meg.