Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1936

6. 1936. június 10. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 221 - 222 - 223 - 224

138 1936. június 10-iki rendkívüli közgyűlés. 220—224. szám. ségérzettel és önzetlen lelkesedéssel vett részt a közügyek intézésében. Mindenkor a dolgozó polgárság és a nemzeti eszmények szószólója volt. Érdemeiért a kormányzó a m. kir. kormányfőtanácsosi méltósággal tüntette ki. Tabódy Tibor kiemelkedő szereplője volt a magyar közéletnek, kit izzó nemzeti érzés és erős meggyőződés irányított tevékenységében. Pályája első felében katona volt, résztvett a világháborúban, amelynek folyamán többször tüntették ki hősi bátorságáért. Őrnagyi ranggal hagyta el a katonaságot és a polgári életben vállalt olyan szerepeket és féladatokat, amelyekkel a keresztényi és nemzeti eszményeket szolgálhatta. A Regnum Marianum egyházközség megalapítása és szervezése egyik nagy érdeme, amelynek haláláig világi elnöke volt. Több cikluson keresztül volt tagja a székesfőváros törvényhatósági bizottságának és a képviselőháznak. A székesfőváros közéletében elismerést érdemlő munkásságot fejtett ki úgy a közgyűlésen, mint annak idején a törvényhatósági tanácsban. Az országos politikai életben is kiemelkedő szerepet játszott és most mint Zala vármegye főispánja tért örök nyugalomra. Mind a négy halott kiérdemelte úgy életével, mint munkásságával, hogy nevüket és emléküket megörökítsük a mai ülés jegyzőkönyvében.« !221. Liber Endre alpolgármester-h.elnök bejelenti, hogy a mai rendkívüli közgyűlést a főpolgármester úr az 1930. évi XVIII. t.-c. 30. §. (5) bekezdésének d) pontja alapján a törvényhatósági bizottság 40 tagjának nála írásban benyújtott kérelmére hívta össze. Az összehívást kérő bizottsági tagok a szanálással, a státusrendezéssel és a Beszkárt tarifájával kapcsolatos összes kérdéseket kívánják tárgyalni. !222. A törvényhatósági bizottság közgyűlésének ügyrendjéről szóló szabályrendelet 4. §-ának (10) bekezdése alapján az összehívás kérését az összehívók nevében Büchler József bizottsági tag hosszabb felszólalás keretében megokolja és az alábbi határozati javaslatot terjeszti elő: »A budapesti törvényhatósági bizottság 1936. évi június hó 10-én megtartott közgyűlése megállapítja, hogy az 1934. évi XII. t.-c.-ben és az ezen törvény alapján kiadott tervezetben lefektetett elvek szerint megtörtént úgynevezett szanálási intézkedésekre semmi szükség nem volt. A főpolgármesternek vonatkozó intézkedései az idézett törvény és tervezet alapján adattak ugyan ki, mégis súlyos sérelmét jelentik az önkormányzati elvnek, amely ilyen diktatórikus intézkedéseket nem tűrhet el. Megállapítja a közgyűlés, hogy immár 10 esztendő óta a különböző kormányok minden rendelkezésükkel ezeket a diktatórikus törekvéseket erősítik, gyengítvén és lesorvasztván ezzel magát az önkormányzatot. De ellentétben vannak ezek az intézkedések a m. kir. kormánynak az 1934 : XII. t.-c. parlamenti tárgyalása alkalmából megtett azzal az ígéretével is, hogy ez a törvény módot fog adni arra, hogy a közterheket leszállítsák, a közszolgáltatások tarifáját emelni nem fogják és a tisztviselők és alkalmazottak fizetését nem csökkentik. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a főpolgármester intézkedése fölemeli a legszegényebb fogyasztók számára a villamosáram tarifáját, megdrágítja a közúti közlekedés árát, elveszi a közüzemi munkások és tisztviselők természetbeni kedvezményeit és leszállítja még a kistisztviselők fizetését is. Ezekkel az intézkedésekkel a közgyűlésben képviselt pártok semmi közösséget nem vállalnak és már most elhárítanak maguktól minden felelősséget és óvást emelnek ezek életbelépése miatt. Az itt elmondottak alapján utasítja a közgyűlés a polgármestert, hogy az 1937. évre szóló költségvetést úgy állítsa össze, hogy a bevételi források helyes felhasználásával ezek az antiszociális intézkedések megszüntethetők Iegyenek.« !223. Az ügyrend 4. §-ának (13) bekezdése értelmében az összehívási kérelemnek Büchler József bizottsági tag által történt megokolása után dr. Usetty Béla bizottsági tag hosszabb felszólalás keretében ellenkező felfogását fejti ki. !224. Ezután Liber Endre alpolgármester-h.elnöknek az ügyrend 4 S-ának (16) bekezdése értelmében feltett kérdésére a közgyűlés egyszerű szavazással elhatározza, hogy az összehívási kérelem tárgyával foglalkozni kíván