Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1936

8.2 1936. június 26. rendkívüli folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 314

190 1936. június 26-iki rendkívüli közgyűlés. 313—314. szám. A közgyűlés ezt a határozatát az 1930. évi XVIII. t.-c. 93. §-a első bekezdésének rendelkezéséhez képest kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszti. !314. A közgyűlés tárgyalja a polgármester 301.917/1936—

III. számú előterjesztését a m. kir. kincstár részére az állami Árpád-reálgimnázium létesítése céljára székesfővárosi terület átengedése ügyében. A" törvényhatósági bizottság közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és magánépítési szakbizottság, valamint a pénzügyi szakbizottság meghallgatásával előterjesztett javaslatára elhatározza, hogy a III. ker., Nagyszombat-, Zápor-, Viadorés Szőlő-utcák által határolt 16 telekből álló 2421-30 négyszögöl kiterjedésű telektömb mintegy 1800 négyszögöl kiterjedésű részét az alábbi feltételek kikötése mellett a létesítendő állami Árpád-reálgimnázium céljára a m. kir. kincstárnak használatra átengedi : 1. A területet a m. kir. kincstár kizárólag az itt létesítendő állami Árpád-reálgimnázium céljára használhatja, azt más célra használni nem szabad. 2. A gimnázium a 41. XXVI/13. d.tt. számú térrajzon lila színnel jelölt beépítési módnak megfelelően és a székesfőváros, mint telektulajdonosnak előzetesen bemutatott és általa jóváhagyott tervek alapján építhető fel. 3. A m. kir. kincstár köteles a gimnáziumot a közgyűlési határozat keltétől számított 3 (három) éven belül megépíteni és rendeltetésének átadni. 4. A kincstár a területen csak olyan épületet létesíthet, amely kizárólag gimnázium céljára szolgál. Abban lakások — egy igazgatói és két altiszti lakás kivételével — nem létesíthetők. 5. A területet a székesfőváros ingyenesen bocsátja a m. kir. kincstár használatába, csupán a székesfőváros tulajdonjogának elismerése fejében tartozik a kincstár évenként, mindenkor január hó 2-án, illetőleg az első évben az ingatlan birtokbaadását követő 15 napon belül 20 db ezüst egypengőst a székesfőváros központi pénztárába befizetni. 6. Ha a m. kir. kincstár az átengedett ingatlanon meghatározott 3 (három) év alatt a gimnázium céljára szükséges épületet fel nem építené és azt rendeltetésének át nem adná, vagy ha a területet, vagy az azon létesített felépítményt bármely okból nem a rendeltetési céljára használná, vagy azokat csak részben is más célra használná, vagy azok kiesnének a felelős m. kir. kormány rendelkezése alól, a m. kir. kincstár használati joga megszűnik és az ingatlan a rajta lévő felépítményekkel és minden tartozékával együtt — minden kártérítési, vagy megtérítési kötelezettség nélkül — a székesfőváros tulajdonjogi birtokába azonnal visszaszáll, illetőleg átszáll. 7. A használatra átengedett terület és az azon létesítendő felépítmények után járó mindennemű közterhet, amelyek rendszerint az ingatlantulajdonost terhelik, úgymint az adókat, illetékeket, illetékegyenértéket, a már kiszabott vagy ezután kiszabandó útburkoíási és csatornázási járulékokat, vízvezetéki díjakat, stb. mindenkor a m. kir. kincstár köteles viselni, úgy, hogy a telektulajdonos székesfővárost az ingatlan után a használat tartama alatt semmiféle kiadás nem terhelheti. Az ingatlanra már kivetett és nyilvántartott burkolási és csatornázási járulékokat, továbbá a terület átadásáig netán még kivetésre kerülő burkolási és csatornázási járulékokat a kincstár teljes értékben, a terület átadásától számított 30 nap alatt, a székesfővárosnak megfizetni köteles. 8. A területhasználati szerződés megkötésével járó mindennemű bélyeg-és illetékköltségeket, úgyszintén a székesfőváros úri jogának elismerési .díja címén fizetendő 20 db ezüst egy pengőről kiállítandó nyugták bélyegköltségeit is a m. kir. kincstár tartozik viselni. Ennek a határozatnak a meghozatalánál jelen voltak és az 1930. évi XVIII. t.-c. 36. §-ának 15. pontja alapján elrendelt névszerinti szavazásnál »igen«-nel, tehát a polgármesteri előterjesztés mellett szavaztak: Andréka Károly, dr. Baján Ferenc, dr. Bánóczi László, dr. Boros László, dr. Bródy Ernő, dr. Cselényi Pál, dr. Farkas Zoltán, Gazdy Jenő, dr. alsóviszokai Gerlóczy Endre, Gyürey Rudolf, Hegedűs Amand, dr. Kuncze Lajos, Lázár Emil, Pakányi Ferenc, Payr Hugó, dr. Párkány Frigyes, Pásztor Imre, vitéz Pesthy Müller József Leó, Pfeiffer Ignácz, dr. Révész Mihály, Sárkány Ferenc, Steinherz Simon, Szegő Béla, dr. Tauffer Gábor, Vas Imre, Vitéz Aladár, Welhch Andor, dr. Lamotte Károly, dr. Csorna Kálmán, Wossala Sándor, dr. Szepesváry Pál, dr. Felkay Ferenc, dr. báró Babarczy István, dr. Rosta János,