Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1936

7. 1936. június 17. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 259

154 1936. júni us 17-iki rendkívüli közgyűlés. 258—259. szám. összegű vízvezeték létesítési, úgyszintén a most kijelölt telkeket terhelő 35.000 pengő útburkolási, a XIV. ker., Fogarasi-út mentén fekvő telkeket terhelő 16.000 pengő csatornázási járulékokat, valamint ugyanezen telkekre eső 13.200 pengő vízveze­ték létesítési és mindkét telekcsoportra eső 8500 pengő elektromos közvilágítási költséget, vagyis összesen 91.000 pengő útburkolási és csatornázási járulékot nem veti ki és 42.600 pengő közműépítési (vízvezeték és világítás) költséget pedig az illető üzemek költségvetése terhére engedélyezi. Kimondja továbbá, hogy a Bécsi-úti házhelyekhez vezető utat a székesfőváros nem fogja a teljes szélességben, hanem csak a közlekedés céljára feltétlenül szükséges szélességben megépíteni, még pedig ezen a 15 öl széles névtelen úton, amely út park­sávval hosszirányban két részre fog osztatni, csak a vitézi telkekhez közelebb eső kocsiutat fogja megépíttetni 6 méter szélességben, a vitézi telkek felé eső oldalon 1 -50 m széles gyalogúttal és az Országos Vitézi Szék ennek az útnak nagyobb szélesség­ben való megépítését nem kívánhatja. Ugyancsak nem kívánhatja a Bécsi-úti ház­helyeknek csatornával való ellátását sem, valamint nem tarthat igényt arra sem, hogy a székesfőváros ezeket a telkeket vízzel lássa el. Abban az esetben azonban, ha a telkekhez vezető útvonalon a székesfőváros a vízvezetéki csövet el fogja készít­tetni, hozzá fog járulni ahhoz, hogy a vízvezeték az itt fekvő vitézi telkekre díjmente­sen beköthető legyen. Egyalkalommal a fentemlített 135/1935. kgy. számú közgyűlési határozatában foglalt kikötéseket még az alábbiakkal egészíti ki: 1. A IFI. ker., Bécsi-úti telekből kihasított házhelyek csak a 26. XXVI/13. b. tt. számú térrajzon megállapított ikerházas módon építhetők be, úgy azonban, hogy az összetartozó ikerházak egyszerre és egyidőben építendők fel. 2. A most kijelölt telkek területe mindaddig, míg azokon az építkezés meg­kezdődik, a főváros használatában marad és az Országos Vitézi Szék köteles a területek igénybevételét oly időben bejelenteni, hogy a területek a bérletből a gazdasági év végével visszavehetők legyenek, vagyis az építkezést megelőző év augusztus hó l-ig tartozik az igénybevételt bejelenteni. A törvényhatósági bizottság közgyűlése ezt a határozatát az 1930. évi XVIII. t.-c. 93. §-a első bekezdésének rendelkezéséhez képest kormányhatósági jóváhagyás végett a in. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszti. !259. A közgyűlés tárgyalja a polgármester 309.633/1936— III. számú előter­jesztését az I. ker., Attila-körút mentén fekvő 51. sor és 6227. új hrszámú ingatlannak a székesfőváros közönsége részére való megszerzése ügyében. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és magánépítési, valamint a pénzügyi szakbizottság meghallgatása után előterjesztett javaslatára a budai görögkeleti szerb egyházközség tulajdonában levő, s az I. ker., Attila-körút mentén fekvő 51. sor és 6227. új hrszámú 94-30 négy­szögöl kiterjedésű ingatlannak és a rajta levő felépítménynek kőtér céljára összesen 180.000 aranypengő kártalanítási ár ellenében a székesfőváros közönsége részére kisajátítási egyezség útján való megszerzését elhatározza azzal, hogy az ingatlan bér­jövedelme az 1936. évi október hó 31. napjáig a kisajátítást szenvedő telektulajdonost illeti, egyben hozzájárul ahhoz, hogy az épület az 1937. évi május hó 1. után lebontható legyen. Egyúttal a törvényhatósági bizottság közgyűlése az ingatlan megvételéhez szük­séges 180.000 aranypengő és az ingatlanvagyonátruházási illeték címén fizetendő 20.000 aranypengő, összesen tehát 200.000 aranypengőből 140.000 aranypengőt az 1935. évi 21,000.000 aranypengős beruházó kölcsönből a »Tabán rendezése« céljára előirányzott hitelösszeg, 60.000 aranypengőt pedig az 1936. évi 9,000.000 pengős beruházó kölcsönből a »Tabán rendezése és parkozása (II. részlet)« céljára előirány­zott hitelösszeg terhére engedélyezi. Az engedélyezett összegből 140.000 aranypengőt az 1935. évi 21,000.000 arany­pengős beruházó kölcsönnél, 60.000 aranypengőt pedig az 1936. évi 9,000.000 pengős beruházó kölcsönnél kell elszámolni. Ennek a határozatnak a meghozatalánál jelen voltak és az 1930. évi XVIII. t.-c. 36. §-ának (15) pontja értelmében elrendelt névszerinti szavazásnál »igen«-nel tehát a polgármesteri előterjesztés mellett szavaztak: Andréka Károly, dr. Bocsáry­Spúr Kálmán, dr. Boros László, dr. Deményi Alajos, Dorner Gyula, dr. Egerváry Tibor, Gazdy Jenő, Gyürey Rudolf, Halász Alfréd, Halmay Zoltán, Hegedűs Amand,

Next

/
Oldalképek
Tartalom