Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935

14. 1935. október 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 451

1935. október 23-iki közgyűlés. 450—451. szám. 299 E megállapítást egyébként alátámasztja Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának erre az ügyre vonatkozó előterjesztése is, amelynek 6. pontjából ki­tűnik, hogy a Sashalmi állami lakótelepen meghúzódó lakosok székesfővárosi illető­ségét megállapítani nem lehet. Az átcsatolás szempontjából érdekelt terület ismertetésére vonatkozó adatok alapján a székesfőváros törvényhatósági bizottsága megfontolás tárgyává tette továbbá azokat a kötelezettségeket és közterheket is, amelyek a területátcsatolás következtében- Budapest székesfőváros közönségére hárulnának. Megállapította a törvényhatósági bizottság, hogy a területnyereség, a mai csaknem egyenes vonalban húzódó székesfővárosi határ helyett a határvonalnak dudorodás jellegű megváltoztatását jelentené, ami vámtechnikai szempontok miatt nem lenne előnyös. A meglevő épületek tatarozásán és szabályozásán kívül a székesfővárosnak kellene vállalnia a meglevő közművek rendbehozatalát és a hiányzó közművek megépítését. Minthogy pedig a Sashalom községhez tartozó állami lakótelep csakis a község területén átvezető 'úton közelíthető meg, az odavezető útnak, valamint a lakótelep útjainak kiépítésével kapcsolatos költségek ugyancsak a székesfőváros közönségét terhelnék. A székesfőváros megterhelését jelentené továbbá a csatornázás és a világítási berendezés átépítése is. A telepnek közművekkel való teljes ellátása ezek szerint csakis nagyobbfokú beruházással volna keresztülvihető, amely éles ellentétben áll az eddig követett város­fejlesztési programmal. Tudvalevően a Sashalom községhez tartozó állami lakótelep a székesfőváros határai mentén elhúzódó védterületen kívül esik, ahol a székesfőváros eddig szán­dékos célzatossággal a közműveket azért nem építette ki, mert előrelátással meggátolni törekedett a lakosság külterületeken való letelepedését. Ugyanekkor azonban a belső területeken kiépített közművekkel intézményesen kívánta elősegíteni a székesfőváros belterjes fejlődését. A Sashalomhoz tartozó állami lakótelep átcsatolása tehát ennek a városfejlesztési politikának a feladását jelentené, a szükséges beruházások pedig olyan terület fejlesztésére irányulnának, ahonnan a székesfőváros adóbevételt nemcsak hogy nem remélhet, hanem ezzel ellenkezőleg, az egész ínséges lakosság gondozásba­vételére is vállalkoznia kellene. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése elismeri, hogy a székesfőváros területéről kikerült 1 és a szociális nyomor legmélyére sodródott családok ma már úgy az állami, valamint a vármegyei és községi szegénygondozás számára nagyfokú megterhelést jelentenek. Ezzel szemben azonban meg kell állapí­tania azt is, hogy a székesfőváros a központilag irányított ínségenyhítő tevékeny­ségével az állandó helybeli lakással bíró ínségesek intézményes támogatásából anyagi erejének megfeszítésével olyan nagy mértékben veszi ki részét, hogy ma már a helybeli lakosoknak juttatott támogatás mérvének leszállítása nélkül, a területén kívül letelepülő munkanélküliek állandó segélyezésére nem vállalkozhatik. A sashalmi községi állami lakótelep területén létesített szükséglakásokba történt kitelepítésekben a székesfővárosnak semmi része nem volt. A székesfőváros határán kívül egyhelyen összpontosított 3700 ínséges gondozásának problémáját sem a székesfőváros idézte elő, ezért tehát a székesfőváros közönségét felelősség nem terheli. A felsorakoztatott adatok és érvek alapján a törvényhatósági bizottság köz­gyűlése olyképen határoz, hogy a Sashalom községi, állami lakótelepnek közigazgatá­silag Budapest székesfőváros területéhez való átcsatolását a székesfőváros szociális és városrendezési érdekei miatt kívánatosnak nem tartja. !451. A közgyűlés tárgyalja a polgármester 20.398/1935—1. számú előterjesz­tését, a XIV. közigazgatási kerületnek »Rákosmező« néven való elnevezése tárgyában. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése elhatározta, hogy az új, XIV. közigazgatási kerületet, az érdekelt lakosság óhajtásához híven »Rákos­város« néven nevezi el. A székesfőváros közgyűlése ezzel a határozattal azokat a történeti emlékeket kívánja megörökíteni, amelyek a XIV. kerületben fekvő »Rákos« elnevezést viselő síksághoz fűződnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom