Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935
16. 1935. november 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 621
370 1935. november 29-iki közgyűlés. 620—62 1. szám. Egyúttal a szóbanlevő telekberendezéssel kapcsolatos területszámolás eredményeképen az özv. Mann Józsefné és birtoktársai javára mutatkozó 1321-60 négyszögöl terület kártalanítási árát 185.000 aranypengő átalányösszegben állapítja meg. Minthogy a fentemlített kártalanítási ár az 1936. év folyamán válik esedékessé, a törvényhatósági bizottság közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy a szóbanlevő 185.000 aranypengő hitelösszeg fedezetének az 1936. évi költségvetés keretén belül való jelölése ügyében annak idején intézkedjék. Ennek a határozatnak a meghozatalánál jelen voltak és az 1930. évi XVIII. t.-c. 36. §-ának 15. pontja értelmében elrendelt névszerinti szavazásnál »igen«-nel, tehát a polgármesteri előterjesztés mellett szavaztak : dr. Bánóczi László, dr. Bényi Károly, Blaskó Artúr, dr. Botzenhardt János, K. Császár Ferenc, Csorna Zsigmond, dr. Divényi Károly, Dorner Gyula, dr. Egerváry Tibor, Gazdy Jenő, Gáldy Béla, dr. Glücksthal Samu, dr. Gyurkovics Henrik, dr. Hajnóczy Béla, dr. Hegedűs Bertalan, dr. Hencz Lajos, dr. Homonnay Tivadar, dr. v. nemes Juhász Jenő, Katona János, Kronberg József, vitéz Lázár Domokos, Lédermann Mór, dr. Miklós Ferenc, Miliők Sándor, dr. Mohaupt Gyula, Müller Antal, dr. Nemes Nagy Mihály, Pakányi Ferenc, Petrovácz Gyula, dr. Petzrik Jenő, Pompéry Elemér, dr. Révész Mihály, Reisz Sándor, Sárkány Ferenc, Schoditsch Lajos, Sümegi Vilmos, Szepessy Albert, Toperczer Ákosné, dr. Lamotte Károly, dr. Gorondy-Novák Sándor, dr. Várady Jenő, dr. Unger Béla, dr. Duday Alajos, dr. Üjlaky-Holtzspach Ödön, Wossala Sándor, Kovácsházy Vilmos, dr. Némethy Károly, dr. Szepesváry Pál, dr. Bódy László, Király Kálmán, dr. Felkay Ferenc, dr. báró Babarczy István, dr. Farkas Ákos, dr. Rosta János, dr. Stancz Ernő, Sebő Béla; »nem«-mel, tehát a polgármesteri előterjesztés ellen a jelenlevők közül senki sem szavazott. A jelen határozat az 1930. évi XVIII. t.-c. 93. §-ának első bekezdése alapján kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. !621. A közgyűlés tárgyalja a polgármesteri 7.704/1935— III. számú előterjesztését a Budapesti Külső Lipót—terézvárosi Egyházközség részére templom, paplak és egyházi hivatal céljára közterület átengedése ügyében. A közgyűlés a polgármesternek a városrendezési és magánépítési szakbizottság, valamint a pénzügyi szakbizottság meghallgatásával előterjesztett javaslatára elhatározza, hogy az V. ker., Pozsonyi-út, Zápolya-utca, Garam-utca és Üjpesti-rakpart által határolt — önálló telekkönyvi jószágtestté kialakítandó és Budapest székesfőváros közönsége nevére telekkönyvileg visszajegyzendő — mintegy 685 négyszögöl kiterjedésű közterület templom, paplak és egyházi hivatal céljára a Budapest Külső Lipót—Terézvárosi Református Egyházközség részére átengedi. Egyalkalommal a polgármester javaslatára a közgyűlés az alábbi feltételeket köti ki: 1. Az átengedendő teleknek legfeljebb a 70%-a használható fel építkezés céljára, a másik részét tartozik az egyházközség saját költségén a közönségtől el nem zárt parkterületté kiképezni és fenntartani. 2. Köteles az egyházközség a templom építésére tervpályázatot kiírni és a bíráló bizottságban való képviseltetésre a Fővárosi Közmunkák Tanácsát és a székesfővárost felkérni. 3. Az egyházközség a beépíthető területen csakis a környékbe beilleszkedő és a megállapítandó beépítési módnak megfelelő monumentális épületet létesíthet olyan tervek alapján, amelyeknek létesítéséhez a székesfőváros, mint telektulajdonos előzetesen hozzájárult. A területen kizárólag templom, paplak és egyházi hivatal céljának megfelelő felépítmény létesíthető. 4. Az egyházközség köteles a székesfőváros elhatározásának keltétől számított egy éven belül a területet átvenni és ettől az időponttól számított egy éven belül az építkezést megkezdeni, a megkezdéstől számított további három éven belül az építkezést befejezni és a felépítményt tényleges rendeltetésének átadni. A terület átvétele előtt igazolni tartozik, hogy az építkezéshez szükséges összeggel a székesfőváros egyoldalú elbírálása alapján rendelkezik. 5. Ha az egyházközség az előbbi 4. pontban feltüntetett határidőket be nem tartaná, vagy ha a területen létesített felépítmény felett akár egészben, akár részben a megállapított használattól eltérően rendelkeznék, vagy a területet nem a fentebb megállapított célra használná, vagy ha a használati jogot másfa átruházná, vagy megterhelné, vagy a felépítmény felett megillető rendelkezési jogát csak részben is elvesztené, a terület használati joga megszűnik és a terület a felépítménnyel és minden egyéb tartozékaival együtt a székesfőváros korlátlan birtokába — minden
