Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935

15.12 1935. november 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 599 - 600

1935. november 15-iki közgyűlés. 600. szám. 357 V. A közgyűlés a költségvetés pénzügyi bizottsági tárgyalása során előterjesztett indítványokra vonatkozóan elfogadja a pénzügyi bizottság javaslatát. A költségvetés közgyűlési tárgyalása során előterjesztett indítványok közül a közgyűlés elfogadja K. Császár Ferenc bizottsági tag következő indítványát: »Hívja fel a közgyűlés a polgármester urat arra, hogy: a) a Rudas-fürdő átépítésével kapcsolatban az egyes fürdők üzemszünetje a lehető legrövidebb időre szoríttassák; b) a Rudas-fürdő átépítése alatt netán szükségessé váló fürdőüzemi szünetelések idejére az érdekelt fürdősök és alkalmazottak állása, illetve megélhetése biztosíttassák.* Cselényi Pál dr. bizottsági tag következő indítványait: »A közgyűlés felkéri a polgármester urat olyan rendelkezés kiadására, amely szerint a székesfőváros területén 1937-től kezdődően vizes makadámburkolatú új út többé nem építhetö.« A közgyűlés ezt az indítványt a polgármester javaslatára azzal a módosítással fogadja el, hogy vizes makadámút többé véglegesként nem építhető. »Felkéri a közgyűlés a polgármester urat, mint a központi választmány elnökét, hogy intézzen felterjesztést a belügyminiszterhez a választójogi törvény olyirányú módosítására, miszerint a választói névjegyzék összeállításával kapcsolatos munkálatok során a jogosultság megállapításához szükséges személyes megjelenést kívánó idézések pénzbírság sankciójával legyenek kiadhatók.« »1. Mondja ki a közgyűlés, hogy az ipari és kereskedelmi közigazgatási ügyek másodfokú intézésének állami hatóságok jogkörébe való utalását az autonómiára nézve sérelmesnek és az autonómia hatósági jogkörének megszűkítését előidéző intézkedésnek, továbbá az ipar és kereskedelem szempontjából károsnak tartja. Az erre vonatkozóan tervbevett rendelkezést az egész közigazgatás államosítására, illetve központosítására irányuló lépésnek tekinti. 2. Forduljon a közgyűlés felirattal a m. kir. kormányhoz, amelyben ezen tervezett intézkedés ellen tiltakozik s annak teljes elejtését kéri. 3. Szólítsa fel a közgyűlés a vidéki társtörvényhatóságokat is hasonló állásfoglalásra és a m. kir. kormányhoz intézett felterjesztésben foglaltak támogatására.« »frjon fel a közgyűlés a m. kir. kormányhoz, hogy az 1935. évi március hó 7-én 14.178/1934. F. K. eln. szám alatt kibocsátott főkapitányi rendeletet, amellyel az automatabilliárdasztalok tartását havi 18-50 pengő díjjal sújtotta, helyezze hatályon kívül úgy, hogy az automatabilliárdasztalokat a vendéglősök és kávésok a jövőben ugyanúgy, mint ahogyan a rendelet kiadása előtt, a fentemlített díjtól mentesen tarthassák a közönség rendelkezésére.* vitéz Csik László dr. bizottsági tag következő indítványát: »1. Bízza meg a közgyűlés a közegészségügyi bizottságot, hogy dolgozzon ki sürgősen egységes szerves programot a tökéletesebb egészségügyi ellátás dolgában. 2. Utasítsa a közgyűlés a polgármestert, hogy ezen tervszerű program végrehajtásához anyagi fedezetre nézve tegyen előterjesztést a közgyűlésnek. 3. Utasítsa a közgyűlés a polgármestert, hogy a költségvetésbe beállított összeg erejéig tervbevett munkálatokat a közkórházakban sürgősen indítsa meg. Legelsősorban hajtandó végre a Szent László-kórház modernizálása. A Kun-utcai kórházban pótlólag betegszállítólift építendő. 4. Adjon utasítást a polgármester úr arra, hogy az új kerületi törvénytervezetből, illetve utasítási szabályzatból az elavult rendelkezések kihagyassanak. 5. Utasítsa a közgyűlés a polgármestert, hogy egy tiszti orvost bízzon meg az iparegészségügyi kérdés tanulmányozásával, a tiszti főorvost bízza meg ilyen irányú generális javaslat kidolgozásával.* Ezt az indítványt a közgyűlés elfogadja azzal a módosítással, hogy a polgármester a közegészségügyi szakbizottság bevonásával készítse el a kívánt programtervezetet. Csorna Zsigmond bizottsági tag következő indítványát: »1. Mondja ki a székesfőváros törvényhatósági bizottsága azt, hogy egyrészt a nagyközönség történelmi ismereteinek megerősítése és gyarapítása, illetőleg a történelmi érzékre való nevelés elérése, másrészt pedig a nagyjaink iránt való tiszteletnek, kegyeletnek, elismerésnek és hálának állandó ébrentartása céljából a történelmi nevet viselő utcák és terek elején egy-egy olyan magyarázó-, esetleg emléktáblát helyeztet el, amely az elnevezés eredetéről, a történelmi személy érdemeiről a nagyközönségnek néhány sorból álló tájékoztatást nyújt. 90