Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935

14. 1935. október 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 446 - 447 - 448 - 449 - 450

1935. október 23-iki közgyűlés. 450. szám. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága e határozat meghozatala előtt szükségesnek látta gondos mérlegelés tárgyává tenni mindazokat a ténykörülményeket, amelyek a törvényhatóság egyetemét érdeklő terület átcsatolás kérdésében jelentőséggel bírnak. Ez okból vizsgálat tárgyává tette a Sashalom községhez tartozó állami lakótelep területére az ottlévő épületek állagára, a berendezési tárgyakra végül a lakosság szociális helyzetére vonatkozó adatokat. A feltárt adatokból a törvényhatósági bizottság közgyűlése megállapította, hogy : Sashalom nagyközség Cinkota nagyközségtől az 1923. évben vált el. A különválás és nagyközséggé való átalakulás idején, az átcsatolás szempontjából érdekelt területnek még nem volt »szükséglakás« jellege. A szóbanlévő területet a háború alatt fogolytábornak használták, a háború befejezése után a barakokban hajléktalanok húzódtak meg. A mind jobban fokozódó lakásínség enyhítése céljából ezeket a barakokat 1922-ben az Országos Lakásépítő Bizottság vette át. 1929-től, bár nem hivatalos jelleggel a Magyar Királyi Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium ezeket az épületeket már szükséglakásokként kezelte. Hivatalosan az 1932. augusztus hó 30-án kelt 5780/1932. M. E. számú rendelet nyilvánította a barakokat szükséglakásokká. Ez időponttól kezdődőleg utalja ki szükséglakás jelleggel a lakásügyi miniszteri biztos az ittlévő lakásokat. Az állami lakótelep közigazgatásilag Sashalom nagyközséghez tartozik, terű létének gondozásában azonban a m. kir. belügyi, honvédelmi és pénzügyi minisztériumok osztoznak s ennek megfelelően a 35 katasztrális hold és 259 négyszögöl kiterjedésű ingatlan telekkönyvezése is megosztottan történt. Az állami lakótelepen a m. kir. belügyminisztérium gondozása alatt 40 épület áll. Az épületek közül 24 épületben a belügyminisztérium szükséglakásokat rendezett be, 16 épület pedig egyrészt ipari célokra történt igénybevétel (paradicsom-konzervgyár), másrészt pedig a lakótelep célját szolgáló különböző műszaki berendezések elhelyezése miatt (transzformátor, víztorony, kutak), nincs lakások céljára átadva. A lakásul szolgáló épületek közül öt kőből, a többi pedig fából készült. Valamennyi épület földszintes és alápincézetlen. A kőépületekben és fabarakokban egyenkint 40—50 lakás nyert elhelyezést. A kőépületek, de különösen a fabarakok tatarozásra szorulnak, annál is inkább, mert a faépítmények már erősen elkorhadtak. A lakások száma 789, ezek közül egyszoba-konyhás 60, a többi pedig csupán egy helyiségből, csak egy szobából és kamrából álló lakás. Az állami lakótelepnek önálló vízvezetéki berendezése van, 6 kúttal és víztoronnyal. A villanyvilágításhoz szükséges elektromos áramot a»Phoebus« villanyművek szolgáltatják. A lakásokhoz illemhelyek nem épültek, a közös illemhelyek azonban csatornázottak. A szennyvíz levezetése közös gyűjtőcsatornában történik, amelybe az egyes utcák mellékcsatornái torkolnak. A főgyűjtőcsatorna a székesfővárosi csatornahálózattal áll összeköttetésben. Az utak karbantartásáról a m. kir. belügyminisztérium gondoskodik. Az itt letelepedett főbérlők száma 789, akiknél a meghúzódó albérlő családok számát a telep gondnoksága mintegy 200-ra becsüli; körülbelül 3700-ra becsülhető a lakók lélekszáma. A lakosság 50%-a munka nélkül áll. A munkaalkommal bírók közül csupán 10%-ra tehető rendes munkaalkalommal bírók száma, 40% alkalmi munkából tartja fenn magát. A gyermekek iskoláztatása céljára elemi iskola az állami lakótelep területén még nem épült, az itt lakó iskolakötelesek a sashalmi községi elemi iskolát látogatják. A telepen azonban két óvoda és két napközi otthon, egy kertgazdasági iskola és egy csecsemőotthon működik, amelyeknek fenntartásáról az állam és a társadalom gondoskodik. Az ínségesek ingyenes gyógykezelésének és gyógyszerellátásának költségei Sashalom nagyközség közönségét terhelik. A törvényhatósági bizottság közgyűlése is elismeri, hogy a Sashalom községhez tartozó állami lakótelepen a m. kir. belügyminisztérium lakásügyi bizottsága által kiutalt lakásokért legnagyobb részben a székesfővárosból kilakoltatott családok folyamodnak s hogy ilymódon az itteni lakosság zöme a székesfővárosból kivándorolt munkanélküliekből áll. A települők születési adatai szerint azonban csaknem teljes számban Budapestre beözönlőit vidékiek, akik a székesfővárosban ugyan rövid ideig lakással bírtak, de a munkanélküliség miatt elszenvedett kilakoltatás után a sashalmi állami lakótelep szükséglakásaiban húzódtak meg.