Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935

11. 1935. július 5. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 283

!94 1935. július 5-iki rendkívüli közgyűlés. 283. szám. (4) Az alakuló közgyűlés megnyitása után az' elnök bejelenti a polgármester által kijelölt jegyző (13. §.), a törvényhatósági bizottságban és a kerületi választmányokban választás alapján helyet foglaló rendes és póttagok (T. 17. §.), a törvényhatósági bizottságban hivatali állásuknál fogva helyet foglaló tagok, a szakszerűség képviselőinek, illetőleg helyetteseiknek, valamint a székesfőváros területére illetékes vitézi törzsszék törzskapitányának a vitézi rend tagjai közül kijelölt kiküldöttje nevét. (5) Ennek megtörténte után a törvényhatósági bizottság szavazatszedő küldöttségét (64. §.) kell kiküldeni. (6) Ezután az érdekképviseleti tagok (T. 18. §.) választása következik. (7) A (6) bekezdésben említett választás eredményének kihirdetése után az elnök a (2) bekezdésben említett esetben az alakuló közgyűlést másnapra halasztja, ellenkező esetben pedig azt megalakultnak jelenti ki. (8) Ha az elnök az alakuló közgyűlést a (7) bekezdésben említett okból másnapra halasztotta, ezen a napon — a kijelölő választmány (T. 60. §. (1) bekezdés — N. 15. §. (1) bekezdés) előterjesztése (T. 23. §. (1) bekezdés) után az üresedésben levő örökös tagsági helyeket kell választás (T. 23. §. (3) bekezdés) útján betölteni. (9) A (8) bekezdés esetében a közgyűlés megalakulásának kijelentése a választás eredményének kihirdetése után történik. 3. §. A rendes közgyűlés. (1) A törvényhatósági bizottság rendes közgyűlést június hó 15. napjától szeptember hó 15. napjáig terjedő idő kivételével rendszerint minden hónap első hetének az elnök (8. §.) által megállapítandó hétköznapján tart. 4- §• A rendkívüli közgyűlés. (1) Az elnök (8. §.) rendkívüli közgyűlést bármikor összehívhat (T. 30. §. (4) bekezdés). (2) Az elnök köteles a rendkívüli közgyűlést összehívni, ha az összehívást a) a törvény rendelkezése teszi szükségessé, b) a törvényhatósági bizottság közgyűlése határozza el, c) a polgármester, akadályoztatása vagy állásának üresedésben léte esetében pedig a helyettese kívánja, d) a törvényhatósági bizottságnak legalább 40 tagja a tárgy megjelölése mellett írásban kéri (T. 30. §. (5) bekezdés). (3) A (2) bekezdés d) pontja esetében a rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó kérelmet az összehívást kérő törvényhatósági bizottsági tagoknak a hely, év, hó és nap feltüntetése mellett sajátkezűleg alá kell írniok. (4) A rendkívüli közgyűlés összehívására vortatkozó kérelmet az 1907 : LX. t.-c. 8. §-ában említett eset kivételével az elnöknél kell előterjeszteni. (5) Ha azonos tárgyban több kérelmet terjesztettek elő, az elnök a rendkívüli közgyűlést a korábban előterjesztett kérelem alapján hívja össze. (6) A közgyűlést a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban említett esetekben a törvény vagy a törvényhatósági bizottság közgyűlése által megállapított határidőn belül, ilyen rendelkezés hiányában, valamint a (2) bekezdés c) és d) pontjaiban említett esetekben legkésőbb a vonatkozó kívánság, illetve kérelem előterjesztésétől számított nyolcadik napra kell összehívni (T. 30. §. (6) bekezdés). (7) A (2) bekezdés d) pontja alapján rendkívüli közgyűlés összehívásának június hó 15. napjától szeptember hó 15. napjáig helye nincsen (T. 30. §. (10) bekezdés). (8) Ha a (6) bekezdésben megjelölt határidőn belül a törvényhatósági bizottság rendes közgyűlést tart, az elnök a (2) bekezdés d) pontjában megjelölt eset kivételével a rendkívüli közgyűlés tárgyát a rendes közgyűlés napirendjére is kitűzheti.